-
A zenei nevelésért
Zimber Ferencné óvodapedagógus, Csikós-Árky Brigitta ének-zene tanár és Oláhné Nagy Klára zongoratanár kapta a Székesfehérvár Zenei Nevelésért Díjat idén. A gálahangverseny keretében rendezett szerda esti díjátadón a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium növendékei, a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium tanulói, a Zentai Úti Általános Iskola kórusa, valamint a hosszúsétatéri óvodások köszöntötték a díjazottakat.
2024.05.16. -
40+ jubileumi műsor
A Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium volt és jelenlegi Népzene tanszakos növendékei, tanárai 40+ jubileumi műsorral és táncházzal várják az érdeklődőket, családtagokat, barátokat, rokonokat, az iskola minden növendékét és tanárát a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házba 2024. május 16-án, csütörtökön 17 órára.
2024.05.16. -
Új darabot mutatnak be
Ismét új darabot mutat be a Vörösmarty Színház társulata. Az Iphigenia Auliszbant szombaton láthatják először a Kozák András stúdióban az érdeklődők.
2024.05.16. -
Firokonf Fehérváron
Idén immár tizenhatodik alkalommal gyűltek össze a római kor történetével foglalkozó magyar kutatók. A Firokonfnak idén Székesfehérvár adott otthont.
2024.05.16.
Nagypénteken délután háromkor kezdődik a közös keresztút
Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus elítélésére, megkínzására, halálára és temetésére emlékeznek a keresztények. Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjt megtartását kéri a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt.
Nagypénteken nem mutatnak be szentmisét. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai) és általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak.
Ezen a napon az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya.
A nagypénteki szertartás három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg.
Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét. A hívek könyörgése után a pap a virágvasárnap letakart feszületről leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik, és térdet hajtanak a feszület előtt. A szertartás a miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak.
A keresztút segít megérteni a történelem drámáját, de a hívőket biztosítja arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem húsvét. A húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, mert ez a végső, a végtelen jóságnak, Istennek a győzelme.