-
Anyák-napi kézműves délután
Kreatív kézműves délutánt szervez a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Ház április 30-án, kedden 16.30 órától. Az ingyenes foglalkozáson egyedi ajándékokat készíthetnek a résztvevők anyák napjára.
2024.04.29. -
Megszépült az Emlékkereszt környéke
Az Egyházközség önkéntesei, valamint a Gaja Környezetvédő Egyesület és a Szent István, illetve a Prohászka Ottokár Cserkészcsapat segítségével szépült meg a Budai út – Kisteleki utca – Lehel utca sarkán található 130 éves emlékkereszt. A programon részt vett Deák Lajosné, a körzet önkormányzati képviselője is.
2024.04.29. -
Bolondballagás 2024.
A végzős diákok a bolondballagáson még közösen buliznak egy jót április 30-án, kedden. A jelmezbe öltözött osztályok bemutatóit idén is zsűri értékeli, a legjobbnak ítélt osztály 175 ezer, a második helyezett 125 ezer, a harmadik pedig 100 ezer forint hozzájárulást kap az érettségi bankettjének költségeihez.
2024.04.29. -
Sportmajális 2024
Idén már tizenharmadik alkalommal rendezik meg május elsején a több ezer embert megmozgató Sportmajálist. A rendezvény – ahogy minden évben – idén is a várost átszelő, amatőr és profi sportolókat összefogó felvonulással indul a Petőfi-szobortól a Bregyó közi Regionális Atlétikai Központig, ahol bemutatók és edzések várják a mozogni vágyókat.
2024.04.29.
Mi, józsefesek – ünnepi előadás a fehérvári fiataloktól az október 23-i nemzeti ünnepen
Az idei dokumentumjáték középpontjába a szöveg írója, Matuz János a mai Ciszterci Szent István Gimnázium, a hajdani József Attila Gimnázium tanulóit állította, innen az előadás címe.
Kézenfekvő volt a választás, hogy a józsefesek mai utódai, a ciszteres Fejér Holló Diákszínpad tagjai játsszák el, éljék újra az ötvenhatos székesfehérvári történéseket tanáruk, Ferenczy Noémi rendezésében.
József Attila Gimnázium az ötvenes években ugyanolyan, mint az ország többi városi gimnáziuma: a diákok tanulnak, közben első szerelmek szövődnek. Az iskola fiúgimnázium, de az 1956–57-es tanévben egy lányosztály is végez itt. A családokra egyre inkább ránehezedik az átpolitizált, hazug és igazságtalan közélet. A fiatalok érzékeny indikátorként megérzik, amikor ötvenhat októberében az események sodrása nő. Fehérváron mindenütt, így a Józsefben is beleállnak a sodrásba, önfeledten és hittel mennek a régen áhított szabadság felé, amiről hiszik, hogy kivívható. A darab nem hazudik: a történelem velük sem volt kíméletes, de az előadás felmutatja a magyar szabadságért való küzdelemnek ezt a tiszta pillanatát.
A főszereplő, a Gerőnek is nevezett fiú, Bernát Laci létezett, de a szövegben megformált alakja írói fikció. Hasonló a helyzet Hegedűs István öttusázó magyar bajnokunkkal is, a húszforintosnak modellt álló férfiszépséggel, az ötvenhatos áldozatok egyikével. Élete és halála visszavonhatatlanul reális, de csupán a képzelet fonta egybe Cicával, a józsefes tornászlánnyal. Az egymásba szövődő múltat és jelent a színpadra állítás módja, a jelmezek kezelése, a látvány- és a hangzó elemek hivatottak alátámasztani az előadásban.