Mezőgazdasági és erdőgazdasági vadkár ügyek intézése

2024.02.09. |

Mezőgazdasági  és  erdőgazdasági  vadkár  ügyek intézéseÁ

TÁJÉKOZTATÁS

HELYBEN LAKÁS IGAZOLÁSÁNAK KIADÁSÁHOZ

 

A kérelmet Székesfehérvár Megyei Jogú Város Igazgatási és Környezetvédelmi Irodáján kell benyújtani.

LETÖLTHETŐ NYOMTATVÁNYOK:

- Hatósági bizonyítvány kérelem - helyben lakás- ELŐVÁSÁRLÁS  (word.doc vagy  pdf)

- Hatósági bizonyítvány kérelem - helyben lakás- ÁRVERÉS  (word.doc vagy  pdf)

- Hatósági bizonyítvány kérelem - helyben lakás- ELŐHASZON BÉRLET (word.doc vagy  pdf)


Ügyfélfogadás helye: 8000 Székesfehérvár, Városház tér 1. (bejárat a Kossuth Lajos utca felől)

Ügyfélfogadás ideje:                           Szerda: 800-1200 ; 1200-1800

                                                                Péntek: 800-1200

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. (XI. 17.) Korm. rendelet alapján:

„29. § (3) az árverési eljárásban árverezőként a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja szerinti helyben lakó, földművesnek minősülő természetes személy vehet részt.”

„32. § (6) Az árverésen árverezőként az vehet részt, aki

d) a 29. § (3) bekezdés szerinti helyben lakást

da) a lakóhely tekintetében a jegyző által kiállított, az életvitelszerű ott lakást bizonyító hatósági bizonyítvánnyal”

 

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény alapján

„5. § 9. helyben lakó: az a természetes személy, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az adás-vételi, a csere, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekszik”

„18. § (1) A föld eladása esetén az alábbi sorrendben elővásárlási jog illeti meg:

d) az olyan földművest, aki helyben lakónak minősül;”

 

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján

„5. § (2) A polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ, továbbá - a külföldön élő magyar és nem magyar állampolgárok kivételével - az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll.”

 

A hatósági bizonyítvány kiadásával kapcsolatos eljárás leírását az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvény 95. §-a tartalmazza:

„95. § [A hatósági bizonyítványra vonatkozó szabályok]

(1) A hatóság a jogszabályban meghatározott esetekben az ügyfél kérelmére - a felhasználás céljának feltüntetésével - adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

(2) Ha a hatósági bizonyítványt a hatóság visszavonta, a határozatot annak a hatóságnak, szervnek is meg kell küldeni, amelynek eljárásában az ügyfél a hatósági bizonyítványt felhasználta vagy fel kívánta használni.

(3) Ha az ügyfél valótlan vagy olyan adat igazolását kéri, amellyel a hatóság nem rendelkezik, a hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja.”

 

Felhívjuk figyelmét, hogy Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala az elektronikus ügyintézés lehetőségét ebben az ügytípusban

https://ohp-20.asp.lgov.hu/kereses?sourceUrl=%2Fugyinditas 

az E-papír szolgáltatás igénybevételével biztosítja, melynek elérhetősége: https://epapir.gov.hu/ Ez alapján a nyomtatványt ügyfélkapus belépést követően az E-papír szolgáltatás igénybevételével bármikor be lehet küldeni, illetve ügyfélfogadási időben személyesen lehet leadni a Polgármesteri Hivatalban.

Az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztálya lakossági tájékoztatót bocsájtott ki, amely vad által belterületen okozott károk megelőzésére szolgáló hasznos tanácsokat tartalmaz.

A vadászható vadfajok településen történő megjelenése napjainkban számos esetben okoz problémát a lakosság számára, az ország szinte minden lakott területén. Egyrészt köszönhető mindez annak, hogy a vadászható vadfajok természetes élőhelye csökken, folyamatos és sokszor visszafordíthatatlan átalakuláson megy keresztül (urbanizáció). Másrészt pedig bizonyos fajok, mint pl. a vaddisznó vagy a vörös róka rendkívül jó alkalmazkodóképességgel rendelkeznek, ezért egyre többször lakott területeken vagy azok közelében jelennek meg, ami miatt úgy tűnhet a lakosság számára, hogy a vadállomány létszáma jelentősen megnövekedett.

A települések belterületén, kertvárosi régiókban vagy akár nagyvárosok központi részén is számos elhanyagolt, gyomos-bozótos, szinte teljesen visszaerdősült, bekerítetlen terület található, ahol a lehullott termés, a kidobott háztartási és kerti hulladék a vad számára könnyen elérhető táplálékforrást jelent. Mindezek kiváló életfeltételeket biztosítanak ahhoz, hogy az amúgy is nagyon jó alkalmazkodóképességű vadfajok e területeken megtelepedjenek.

A vaddisznó területhasználatára irányuló kutatások bizonyították, hogy egyes egyedek egész életükben a belterületen tartózkodnak. Azaz nem a vadászterületről váltanak be a lakott területre, majd vissza, hanem az év egészét a településen töltik „városlakó” vadként. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény szerint a belterület nem a vadászterület része, ebből következően ott jogszerű vadászati tevékenység nem folytatható, tehát az ott megjelenő vadászható vadfajokra közvetlen hatást a vadászatra jogosultak nem tudnak gyakorolni. A vadállomány apasztása a belterülettel határos vadászterületeken folyamatos, e tekintetben a vadgazdálkodási stratégia országosan egységesnek tekinthető (nagyvadállomány csökkentése), ennek ellenére egyre többször tapasztalható az egyes apró- és nagyvadfajok belterületi megjelenése, folyamatos jelenléte.

A meglévő probléma kezelése a helyi lakosság bevonása és aktív közreműködése nélkül nem orvosolható. Kedvező irányú változást hozhat, ha a jelenleg elhanyagolt belterületi ingatlanokat, a vad számára táplálkozó- és búvóhelyeket biztosító területeket felszámoljuk, illetve a kerítéseket megfelelő műszaki állapotban tartjuk. Sajnos sok esetben a lakosság alakítja úgy a környezetét, hogy azzal megteremti a vadászható vadfajok belterületi életfeltételeit.

Jelen tájékoztató célja, hogy minden érintett lakos hozzájárulhasson a probléma megoldásához a saját lakóhelyén úgy, hogy a következőkben leírtak alapján a lakott területre tévedt vadat nem eteti, hulladékait felelősen kezeli, birtokát rendben tartja, adott esetben pedig a vadászokkal együttműködve partnerként segítik egymás munkáját.

A belterületen kárt okozó vadfajok lakott területen történő megjelenésének legjellemzőbb okai

  • A vad számára megfelelő búvó-, táplálkozó- és dagonyázó helyek rendelkezésre állnak, ehhez a felhagyott kertek hálózata, az elhanyagolt, elvadult szőlők és gyümölcsösök, a beékelődött, zavartalan területek kitűnő élőhelyi feltételeket teremtenek.
  • A kedvező és folyamatosan biztosított növényi eredetű, főként lédús táplálékkínálat.
  • A ragadozók esetében – mint potenciális zsákmány – szóba jöhet a háznál tartott baromfiállomány is.
  • Kommunális és zöldhulladékok szabálytalan elhelyezése, esetleg állati tetemek illegális kihelyezése.
  • Házi állatok helytelen tartása, takarmányozása; illetve ha a lakosok a vadon élő állatokat direkt módon, szándékosan etetik vagy itatják.

Mi a teendő, ha szembetaláljuk magunkat egy vaddisznóval vagy más vadfajjal?

A vaddisznó alapvetően kerüli az embert, de akár veszélyes is lehet. Nagyon fontos, hogy semmiképpen ne próbáljunk az állat közelébe kerülni. Csapjunk zajt, adjuk meg a vaddisznónak a menekülés lehetőségét, ne álljunk az útjába, próbáljunk meg eltávolodni tőle. Soha ne szorítsuk be olyan helyre, ahonnan csak akkor tud kijutni, ha szembefordul velünk! A kanok a párzási időszakban lehetnek veszélyesek, a kocák pedig akkor, amikor a kis csíkos hátú malacokat védelmezik. A sebesült vaddisznó szintén agresszív lehet. Semmiképpen ne sétáltassuk kutyánkat póráz nélkül az erdő vagy elhanyagolt ingatlanok közelében, mert a vaddisznó rátámadhat a kutyára!

A róka túlságosan bizalmas, szokásostól eltérő viselkedése esetén értesítsük a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívjuk a NÉBIH zöld számát, a +36 80 263 244 telefon-számot. Önmagában a rókák településen való megjelenése nem utal veszettségre. A témáról, a veszettség tüneteiről bővebben olvashatunk a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által működtetett honlapon: www.veszettsegmentesites.hu

A károk megelőzése szempontjából hasznos tanácsok a lakosság részére

Legfontosabb feladat a károk megelőzése és csökkentése érdekében a belterületi „élőhelyek” együttes felszámolása és az érintett ingatlanok bekerítése.

  1. A kommunális és zöldhulladék illegális lerakásának megszüntetésével, a lerakóhelyek felszámolásával jelentősen csökkenthetjük a vad belterületi meg-jelenésének kockázatát.
  2. Az élelmiszermaradványokat a vadon élő állatok számára ne tegyük elérhetővé, az állatok véletlen vagy szándékos etetését teljes mértékben mellőzzük!
  3. Nagyon fontos a belterületi ingatlanok (telek, zártkert, tanya, major, szőlő, gyümölcsös stb.) megfelelő kultúrállapotban tartása a vonatkozó helyi rendelkezések figyelembe vételével. Az elhanyagolt ingatlanok rossz környezeti állapotát szüntessük meg!
  4. A vad által veszélyeztetett ingatlanokat a tulajdonos, földhasználó költségviselése mellett kerítsük be. Kerítések létesítésekor erre a célra gyártott erős, csúszásmentes csomózású drótháló (vagy betonvas háló) a legjobb megoldás, természetesen megfelelően a földbe süllyesztve. Vaddisznó bejutása ellen a kerítésnek legalább 1 méter magasnak kell lennie, a szarvasfélékkel szemben minimum 1,8 – 2,5 méter magas dróthálót kell alkalmazni. Amennyiben bizonytalanok vagyunk a kerítés kivitelezésével kapcsolatosan, feltétlenül kérjünk vad elleni kerítés építésében jártas szakembertől segítséget, az elvégzett munka után pedig garanciát!
  5. Villanypásztor létesítése esetén figyelembe kell venni a helyi építési és személybiztonsági szabályokat, amelyek az elektromos kerítés létesítésére vonatkoznak. Ezeket úgy kell elkészíteni, hogy a beállított áramerősség és feszültség emberben vagy háziállatokban semmilyen körülmények között ne okozhasson sérülést!
  6.  Kémiai vadriasztó szerek (granulátumok, paszták), továbbá az elektromos (hanghullámon) vagy fényhatáson alapuló (periodikus villanó fény) eszközök kihelyezése is eredményes lehet.

A felsorolt tanácsok elfogadása hosszú távon biztosíthatja a vad és ember közötti konfliktusok csökkenését, a zavartalan kertművelést, az élhetőbb környezetet, hiszen minden lakos saját, jól felfogott érdeke, hogy lakókörnyezete védelmét elősegítse, abban részt vegyen, így vad által okozott károk megelőzésében is közreműködjön.

Károkozás esetén kihez forduljunk?

A kár bekövetkezésének helye szerinti önkormányzathoz, annak jegyzőjéhez, az illetékes vadászatra jogosulthoz, illetve súlyosabb esetben a rendőrséghez, tájegységi fővadászhoz, valamint a területi vadászati hatósághoz lehet fordulni.

Felhívjuk a figyelmet, hogy az illetékes vadgazdálkodó a lakosság kiemelt partnere a probléma megoldásában, fontos szerepe lehet a belterületen megtelepedett, „urbanizálódott” vad természetes élőhelyére történő visszaszorításában, lakott területről való eltávolításában és a lakosság biztonságérzetének javításában.

A lakott területen élő vadállomány csökkentése csakis az önkormányzat, a lakosság és a vadászatra jogosult szoros együttműködésével


Készítette: Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztály

A tájékoztatót (nyomtatható verzió), Magyarország vadgazdálkodási tájegységeinek térképét, valamint a fővadászok elérhetőségeit az alábbi csatolmányokban találják:

Csatolmányok:


VADKÁR, VADÁSZATI KÁR, VADBAN OKOZOTT KÁR ÜGYEK

vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló . 1996. évi LV. törvény 75.-81/A. §.-a szabályozza a vadkárért, a vadászati kárért, valamint a vad elpusztításával okozott kárért való felelősség szabályait. Az eljárásban figyelemmel kell lenni a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendeletben foglaltakat. 

Vadkár: a jogosult köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét. A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek a vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

Vadászati kár: A jogosult köteles a károsultnak megtéríteni a vadászterületen a vadászati jog gyakorlásában részt vevő személyek által a mezőgazdasági terményekben, termesztett növényállományokban a vetéstől a betakarításig, az erdőben, a védett természeti értékekben, a vizek halállományában, a szőlőben, valamint a gyümölcsösben másnak okozott kárt.

Vad elpusztításával okozott kár: Aki a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával, vagy bizonyíthatóan erre irányuló kísérletével a jogosultat a vadászati jog gyakorlásában akadályozza, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

A vadkár, vadászati kár, valamint vadban okozott kár megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított harminc napon belül kell közölni a kárért felelős személlyel. Ha a károsult és a kárért felelős személy között a hivatkozott közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye.

A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző nyolc napon belül rendeli ki. A kár becslését az egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint a kirendeléstől számított nyolc napon belül le kell folytatni. A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul a jegyzőnek átadni, aki a felek között egyezség létrehozását kísérli meg a kár megtérítésére vonatkozóan.

Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja.

Ha a felek között nem jön létre egyezség, vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését, amely határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

nyomtatvány: pdf.

Az eljárás 2021. január 1-jétől illetékmentes.
Szakértői díj megelőlegezése (mely a szakértő által kiállított számla alapján kerül pontosan megállapításra).

Ügyintézés helye:
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda 
8000. Székesfehérvár, Városház tér 2. fsz/1

Ügyintézők:

Németh László

(22) 537-145

nemeth.laszlo@pmhiv.szekesfehervar.hu

Südi Gabriella

(22) 537-634

sudi.gabriella@pmhiv.szekesfehervar.hu

Vonatkozó jogszabályok:

Fontos tudnivaló

  • A hatóság jogosult az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatok, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatok megismerésére és kezelésére.
  • A kérelemre induló eljárásban vélelmezni kell, hogy a kérelmező ügyfél a tényállás tisztázásához szükséges személyes adatok - ideértve a különleges adatokat is - kezeléséhez hozzájárulást adott.” (az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27 §. (1) bek.)
  • „Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.” (az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6 .§ (6) bekezdése):

 

Az eljárás menete:

Az eljárás a károsult bejelentésére indul.

Kötelező megtéríteni a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (vadkár).

A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott.

Mezőgazdasági vadkárt a vadkárbecslési szabályok szerint a következő időszakokban lehet bejelenteni, igényelni:

őszi gabona október 1. – augusztus 15.
tavaszi gabona április 1. – augusztus 1.
kukorica április 15. – november 30.
burgonya április 15. – október 15.
napraforgó, szója április 15. – szeptember 30.
borsó március 1. – augusztus 30.
szőlő, gyümölcsös egész évben

 

A vadkár megállapítását meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő végezheti. A szakértőt a jegyző rendeli ki.

A kárbecslés időpontjáról és helyéről – az azon való részvétel céljából – a jegyző az érdekelteket értesíti. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.

A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja. Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti.

A károsult az eljárást megszüntetõ végzés véglegessé válásától számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár!

A jegyző által kirendelt szakértő által lefolytatott vadkárbecslési eljárás – ideértve a jegyző által lefolytatott eljárás költségeit is – költségeinek megfizetésére – eltérő megállapodás hiányában – a Polgári perrendtartás költségviselésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.