Közösségként tudunk-e erősebbek lenni? - polgármesteri évértékelő Cser-Palkovics Andrással

 Lehetőségek, átalakulás, Emlékév - e gondolatok mentén értékelte dr. Cser-Palkovics András polgármester az elmúló, és vezette fel az előttünk álló esztendőt. Ha a fehérváriak nem jönnek ki a Fő utcára, nem ülnek be egy kávézóba, nincsenek programok, akkor a fejlesztések önmagukért valók. Pontosan tudom, hogy mindenki életében ott vannak a nehézségek, de mégis csak jobb úgy élni Fehérváron, hogy együtt vagyunk barátokkal, elmegyünk színházba, kulturális programra, egy meccsre szurkolni vagy éppen 2013-ban az ünnepi emlékév eseményeire.
2012.12.28. 09:07 |
 Lehetőségek, átalakulás, Emlékév - e gondolatok mentén értékelte dr. Cser-Palkovics András polgármester az elmúló, és vezette fel az előttünk álló esztendőt.
 
Székesfehérvár Magyarország irigyeltebb városai közé tartozik, de küzd a válság gondjaival. Mennyire tudta kezelni a helyzetet az idei költségvetés, a munkalehetőségek szempontjából milyen évet zártunk?
 
A költségvetés és a foglalkoztatás a két legfontosabb terület, össze is függnek. Az önkormányzat nem tudja a feladatait ellátni, ha a helyi gazdaság nem működik jól és a helyi adókon keresztül nem biztosítja a működtetés és a fejlesztések forrásait. Fehérvárnak is megvannak a maga gondjai, az elmaradt fejlesztései, de ez az év is bizonyította: a városnak adottak a lehetőségei, hogy ezeket a gondokat kezelni tudja. Idén is - és már látjuk, hogy 2013-ban is - több új ipari üzem létesül Székesfehérváron, számos új munkahely jön létre. Árnyalja a képet, hogy míg az iparban szép számban keletkeztek, a kereskedelemben és a szolgáltatások területén megszűntek munkahelyek, itt ma nehezebb elhelyezkedni. Ebben kell a városnak segítséget nyújtania, részben a helyi adókedvezményekkel, részint megrendelőként. A költségvetésünk stabil, úgy zárjuk az évet, hogy miközben a fejlesztéseket időarányosan meg tudtuk valósítani, a működtetéssel nem volt probléma és nem nőtt a hitelállományunk. A kormányzati adósság-konszolidáció pedig olyan több milliárd forintos segítség, ami főleg közép és hosszú távon nagyon komoly stratégiai jelentőséggel bír a város életében.
A kormányzati segítség és az iskolák átvétele, valamint a közigazgatás átalakítása közepette mennyire marad önálló Székesfehérvár, tudja-e működtetni megmaradó és új intézményeit?
 
Egy olyan közigazgatási átalakításban vagyunk érdekeltek, ami egyre nagyobb szerepet ad a helyi erőforrások kihasználásának. Mivel erős gazdaságú régió vagyunk, nem az állami újraelosztás az érdekünk, hanem hogy a helyben képződő bevételekből valósítsuk meg a fejlesztéseinket. Tehát nekünk ez az átalakítás előnyös. Persze nagyon jelentős, az utóbbi húsz év legnagyobb átalakítása zajlik most. Aminek eddig mi voltunk a fenntartói, annak január 1-jétől az állam lesz, például az oktatás tartalmi, szakmai vonatkozásaiban – de a múzeum és a könyvtár éppen az államtól kerül át hozzánk. Az átalakulásban nem az az érdekes, hogy az önkormányzat nyertese lesz-e annak vagy vesztese, hanem, hogy Székesfehérvár városa nyer vagy veszít. Az önkormányzat látszólag veszít azzal, hogy az oktatás szakmai részét nem a városházáról fogják irányítani. De a város helyzetét jobban meghatározza, hogy innen a tankerületen keresztül nemcsak a város oktatásügyét, hanem az egész járásét fogják irányítani. Ez pedig különösen a szakképzés tekintetében - ami az iparunk számára stratégiai kulcskérdés - nagyon fontos, hosszabb távon így nyertesei leszünk az új helyzetnek. A város vezetése úgy gondolja, hogy az iskolások számára semmi nem változik: ugyanazokban az iskolákban, ugyanazoktól a tanároktól fognak tanulni változatlan tananyagot. Az oktatási színvonal, ami országos átlag fölötti Fehérváron, nem csökkenhet, mert az a gazdasági életünkre is beláthatatlan következményekkel járna.
 
Gazdaságilag mennyire ígérkezik nehéznek 2013, lesz-e olyan területe az életnek, ahol a fehérváriak valamilyen könnyebbségre, fejlődésre számíthatnak?
 
Igen, folytatni fogunk minden olyan fejlesztést, amit elkezdtünk. Június végére egy megújult belváros és Fő utca várja a fehérváriakat és a városba látogatókat. A csatorna-beruházás megvalósult, és a Saára Gyula-program keretében elindult egy komoly útfejlesztés, melynek egyes eredményei már láthatóak. Persze látszanak a következő feladatok is, ilyen prioritás a Mártírok útja felújítása.
 
 A 2013-as év kulcskérdésének azt tartom, hogy közösségként tudunk-e erősebbek lenni. Ezt fontosabbnak tartom még a fejlesztéseknél is. Ha a fehérváriak nem jönnek ki a Fő utcára, nem ülnek be egy kávézóba, nincsenek programok, akkor a fejlesztések önmagukért valók. Pontosan tudom, hogy mindenki életében ott vannak a nehézségek, de mégis csak jobb úgy élni Fehérváron, hogy együtt vagyunk barátokkal, elmegyünk színházba, kulturális programra, egy meccsre szurkolni vagy éppen 2013-ban az ünnepi emlékév eseményeire.
 
Ez is adhatja a következő év jelentőségét. Miért volt fontos meghirdetni a 2013-as Emlékévet?
 
 Mondjuk ki, hogy Székesfehérvár a nemzet történelmi fővárosa! Rajtunk kívül ezt mástól úgysem várhatjuk. Meg kell próbálnunk ezt belső és külső jegyekben is megmutatni. Alapvetően ez a célja az Emlékévnek. Két évfordulót is ünneplünk, de inkább egy munka és feladat kezdetéről van szó. Nekünk olyan városfejlesztési stratégiában kell gondolkodnunk, ami már 2038-ig, Szent István halálának ezredik évfordulójáig vázolja fel, mit és hogyan szeretnénk elérni. 2013-ban lehet egy közmegegyezés, ami kimondja, milyen irányban szeretnénk elmozdulni. És valóban, nagyon fontos lesz az Emlékév a közösségképzés, a fehérvári fiatalok szempontjából is, akiknek különösen sok programmal, vetélkedőkkel, műsorokkal szeretnénk erősíteni kötődésüket. Közterületek fognak megújulni, országos és nemzetközi jelentőségű események lesznek, amelyek megmozgatják a várost és viszik a hírét. A célt akkor érjük el, ha mi, fehérváriak úgy érezzük jövő év végén, értünk történtek ezek a dolgok, és mi is hozzátettük a magunkét. Arra kérek minden fehérvárit, akinek fontos ez a város, vegyen részt az eseményeken!