-
Az Aranybulla ünnepe
A II. András magyar király által 1222-ben, a székesfehérvári országgyűlésen kiadott Aranybullát gyakorta hasonlítják az angolok 1215-ös Magna Cartájához. Ennek alapja az, hogy a bulla volt a magyar nemzet első alkotmányos dokumentuma, míg a Magna Carta az angolok első alkotmányos okiratának tekinthető.
2024.04.24. -
Székesfehérvár a frontvonalban
Pénteken délután nyílt meg a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár a frontvonalban 1944 - 1945 című közös kamara kiállítása. A tárlat több mint egy évig látogatható, keddtől vasárnapig, 10 és 18 óra között. A belépés díjtalan.
2024.04.05. -
Az anyósok kedvenc leshelye
Székesfehérvár egyes belvárosi épületeit jellegzetes sarokerkélyek díszítik, melyek nem csak mutatósak, de komoly társadalmi szerepük is volt régen. Március 30-án, szombaton 10.00 órakor indul a Tourinform Iroda által szervezett séta, melynek keretében mindent megtudhatunk a különleges balkonokról.
2024.03.28. -
Az anyai ágat vizsgálják
Béla macsói herceg maradványainak genetikai vizsgálatával folytatja munkáját a Magyarságkutató Intézet (MKI) Archeogenetikai Kutatóközpontja. Béla macsói herceg genetikai vizsgálata azzal a reménnyel kecsegtet, hogy IV. Béla számos gyermekének a genetikai meghatározásához további támpontokat lehet nyerni.
2024.03.22.
Középkori emlékek nyomában - talajradaros vizsgálat a Zichy ligetben
Körülbelül két hektáros területen végeznek csütörtök reggeltől talajradaros kutatásokat a Zichy ligetben a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont és a Munifext Kft. szakemberei.
A mai Zichy liget területét is érintette az egykori Budai külváros, melynek egy épületrészletét tavaly nyáron találták meg a II. Rákóczi Ferenc Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola felújítása során. A Budai külváros nagy területével, kereskedelmi útvonalaival és templomaival fontos része volt a középkori Székesfehérvárnak. Nagyságát jól jelzi, hogy a Zichy liget mindössze egy töredéke a teljes városrésznek. Miután ezen a helyen nem végeztek még feltárást, így a szakemberek csak az írott forrásokra támaszkodhatnak, melyek alapján nehéz behatárolni, hol és milyen épületek helyezkedtek el a mai Zichy liget területén. Ebben lehet a kutatók segítségére az a talajradaros módszer, amit tavaly januárban a Palotavárosban is alkalmaztak.
A Budai külvárost Siklósi Gyula régész is kutatta, az ő feljegyzéseit szeretné most folytatni a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont Kulcsár Mihály igazgató vezetésével. Mint elmondta, a kutatóközpont névadója egykor fontos ásatásokat végzett a Zichy ligetben. Ennek a munkafolyamatnak a folytatása most a liget talajradaros felmérése, melynek célja, hogy a föld alatt maradtak-e értékelhető régészeti objektumok. Ez azért is fontos, hiszen a török megszállás alatt az egykori épületek elpusztultak. „A Budai külváros területén hét-nyolc templommal is számolhatunk, azonban adatok híján a helyük nem lokalizálható. Amennyiben szerencsével járunk, ezen a felmérés erre is választ adhat.” – fogalmazott az igazgató, aki azt is elmondta, hogy erről a területről lőtték egykor a Budai kaput, ami jelentősen hozzájárulhatott az épületek pusztulásához.
Dr. Stibrányi Máté régész, a Munifext Kft. képviseletében elmondta, hogy a talajradar segítségével körülbelül 1,5-2 méter mélységbe láthatnak le. Ez egy olyan módszer, amivel Székesfehérvár középkori topográfiájának ezt a részét még nem vizsgálták, így a szakember egyelőre kísérleti jellegűnek nevezte a munkálatokat. Miután a műszer képes felismerni az eltérő szilárdságú anyagokat, így reményeik szerint középkori épületek falait is megláthatják. Erre azért is jó az esély, hiszen ismereteik szerint 1780 óta nem volt a területen komolyabb építkezés, ha falakat találnak, azok feltehetően középkori eredetűek. „Megnézzük, hogy ez a módszer alkalmas-e a terület kutatására. Amennyiben igen, úgy térképező eszközökkel tudnánk megtalálni a középkori városrész egykori épületeit.”
A mérések nagyjából egy napot vesznek igénybe, az ezt követő utómunka azonban hetekig is eltarthat. A szakemberek szerint az eredményekre körülbelül egy hónap múlva lehet számítani. A kutatások a jövőben a III. Béla király téren, valamint a Szent Sebestyén-templom környékén folytatódhatnak.