Közel 80 családot tanított komposztálni a Fúzió Egyesület Pákozdon

A székesfehérvári Fúzió Egyesület a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával komposztálás mintaprojektet indított Pákozdon. Az egyesület célja az volt, hogy az emberekben tudatosítsa, a komposztálással jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mértéke. A ~3100 lakosú Pákozdon 79 családnak összesen 158 keretet osztottak ki.
2012.07.15. 14:25 |
A székesfehérvári Fúzió Egyesület a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával komposztálás mintaprojektet indított Pákozdon. Az egyesület célja az volt, hogy az emberekben tudatosítsa, a komposztálással jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mértéke. A ~3100 lakosú Pákozdon 79 családnak összesen 158 keretet osztottak ki.
 
 
Interjú Nagyné Ruzsa Mártával és Nagy Ferenccel Pákozdról:

Mit gondolnak a komposztálási mintaprojekt sikerességéről?

Mint minden kezdeményezésnek időre van szüksége, hogy eljusson azokhoz, akik érintettek lehetnek. Van egy célcsoport, aki vevő az ilyen újszemleletű dolgokra. Kiskert sok van a falukban, rendszeresen levágják a füvet, aztán nincs hova tenni, ráadásul csak hetente egyszer viszik el. Aztán az ember elmegy a közösségi hulladékgyűjtő mellett és mindig bosszankodik, hogy a hulladék fele komposztálható hulladék lenne és már a hét közepén megtelik. Dupla haszna van tehát a komposztálásnak, szagmentesen, kulturáltan lehet újrahasznosítani a zöldhulladékot és szemét is kevesebb van. Ha pedig talajjavítunk, elmegyünk a boltba és megvesszük a komposztot vagy a műtrágyát az nagyon drága, ez pedig így sokkal gazdaságosabb.

Vannak-e olyan tapasztalataik vagy tanácsaik, amiket megosztanának az olvasókkal?

Valamikor 10 évvel ezelőtt vettem egy kis könyvecskét Házi komposztálás címmel. Német könyv fordítása volt, a cím alatt pedig alcímnek: Ezt még nagyapáink is tudták. Arról szól tulajdonképpen, hogyan lehet a természet körforgását kihasználni. A fenntartható életre gondolok, hiszen mennyire bosszantó, hogy hatalmas mennyiségű zöldhulladék keletkezik az év egészében, de különösen ősszel.

Ugyanakkor viszont ha az ember termővé akar tenni ilyen típusú területeket, mint a pákozdiak, ami nem arról híres, hogy humusszal van tele, akkor viszont rengeteg szerves anyagra van szükség, hiszen még a műtrágya sem képes rajta javítani. Indításnak mindig szükség van trágyára, de a fenntartás a komposztálással tökéletes, vagy úgy is mondhatnám, hogy elegáns.

Mennyi munka van egy ilyen házi, kisméretű komposzttal és megtérül-e az erre fordított idő?

Mondhatnám, hogy – durva leszek - semmi. A komposztálás nem időt vesz el, hanem időt takarít meg. Mindig az értéket kell nézni, hogy valamit létrehozol, amire később szükséged lesz. Most már mindenki, hogy ha közönséges kőport akar venni, akkor is a szállítás nyomja fel az árát. Amit nem kell szállítani, helyben lehet venni, előállítani az olcsó és gazdaságos. Merem állítani, hogy a komposztálás gazdaságos és anyagilag is megéri. Folyamatos munkaként úgy be lehet építeni a tevékenységbe, hogy észre se vesszük. Az elszáradt virágokat úgyis levágjuk, így pedig a kuka helyett betesszük a komposztba és ott a legjobb helyen van. Úgy érzem, nem igényel különösebb odafigyelést.

Miket komposztálnak és mire tervezik használni majd a kész komposztot?

Ez egy 3000 négyzetméteres kert, itt már sok minden van. Metszem a fákat, eleve törpefákat telepítettünk, mert a magasabb fák terebélyesebbek, több vizet és erős növényvédelmet igényelnek. Én rendszeresen metszem a fáimat és mivel 100 fám van, ezért nagyon sok nyesedék keletkezik. Nem csak ősszel meg tavasszal, hanem a zöldmetszés miatt is, amit minden esetben ollóval ezt feldarabolok, mielőtt kiszáradna, majd ezt keverem be komposztnak. Feleségem virágai a másik nagy komposzttermelők, valamint nyilván a fű, gyümölcs, magok, és konyhai hulladékok. Most már teljesen önellátók vagyunk, tehát mindenfélét termelünk, zöldséget és gyümölcsöt is egyaránt. Elértük továbbá, hogy a fehérvári szomszédok is összegyűjtik az értékes zöldhulladékot és kihozzuk kocsival.

Láttunk itt az udvarban egy-két érdekes komposztládát, amiben közvetlenül teremnek a növények. Mik ezek?

Ez már hab a tortán. A német könyvben szót ejtettek a magaságyról. Ez egy olyan módszer, hogy halmot készítünk, amit a Nap körbe tud sütni. Úgy működik, mint egy komposzt, a belseje lebomlik, átereszti a vizet és kiemelkedik a földből, ezért a Nap is jobban tudja sütni. Ez egy kombinált magaságy, a dolgot pedig az teszi delikáttá, hogy dupla hasznosítású. Általában két komposzt, egy nyári és egy őszi lefut egy keretben, tavasszal nem csinálok mást, mint egy kicsit megtömörítem, teszek rá jó minőségű földet és melegágyként használom, még fóliát is terítünk rá. Idén például már július első hetében volt paradicsomunk és paprikánk ezzel a módszerrel. Nedvesség szempontjából önszabályzó, valamint a Nap is jobban süti, tehát gyorsabban érnek a termések.