Környezeti állapot 2010

2017.03.13. |

Természeti környezetünk jellemzője, állapota:

A város közigazgatási területe a Sárrét, a Mezőföld és Velencei hegység találkozásánál fekszik. A város területének földtani felépítése, a síkvidéki jelleg ellenére, eléggé tagolt. A változatos földtani felépítés eredményeként a terület nagy része szennyeződésre érzékeny, továbbá a lassú vízmozgás következményeként a talajvíz jelentősen megemelkedhet. Ezeket a megállapításokat támasztják alá az elmúlt évek történései. A genetikai talajtípusokat vizsgálva megállapítható, hogy a túlnyomórészt löszös alapkőzeten a csernozjom és réti talajok vállfajai alakultak ki. A város területének nagyobb részét igen jó termőképességű talajok fedik, melyek meghatározó természeti erőforrást képviselnek.

A felszín alatti vízkészleteket tekintve a város területén jelentősebb vízbázis nem található. A városban az év során jelentős mértékű talaj- és talajvíz-szennyezés nem volt, ezért kárelhárítást elrendelni nem kellett. Kisebb mértékű szennyezések, főleg szénhidrogének és nehézfémek vonatkozásában fordultak elő, amelyek elhárítása azonnal megtörtént, így maradandó károsodás nem keletkezett.

A város térségében található felszíni vizek minősége hasonló az elmúlt évek minősítéséhez, általában a III-IV-V. vízminőségi osztályba soroltak (a legrosszabb az V. vízminőségi fokozat).

A város kezelésében 68 km nagyszelvényű fő vízelvezető árok szerepel. A Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. kezelésében a belterületi szakaszok vannak, kb. 32 km hosszan, a külterületi szakaszon az üzemeltetést a Székesfehérvár Térségi Vízi Társulás végzi.

A nagyszelvényű zárt csatornákat közel 6 km hosszan a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. kezeli. A zárt csatornák hossza a bővítéseknek köszönhetően 21 km-rel nőttek, így jelenleg a teljes hossz már 190 km-t tesz ki.

A Tobak utca és a Kelemen Béla utca közötti átkötő útszakasz teljes kiépítése csatorna-felújítással, valamint a Rádió út teljes szakaszának vízelvezető rendszerének kiépítése megtörtént. A Berényi úti átépítés során a Vértanú és Kadocsa út között a teljes csatornaszakasz felújítása csőcserével és méretbővítéssel megtörtént.

Jelentős javulás történt a város egyes területein a meglévő árkok átépítésével, jó karba helyezésével, mely segíti a gyorsabb vízelvezetést. Ilyen helyek: a Vendel árok burkolása, mely a Felsőváros Móri úti vízelvezetését javította.

A legtöbb gondot a meglévő rendszerek, műtárgyak karbantartása, üzemeltetése jelenti, mely ez évben több, mint 30 MFt kiadást jelentett az üzemeltetőnek.

A Móri úti csatorna felmérése és tisztítása a teljes szakaszon, a Honvéd utcától a város határáig megvalósult. Elkészült az Ányos Pál utca útfelújítása csatornatisztítással együtt.

Meg kell jegyezni, hogy az egyre dráguló (édes)víz, a globális hatások miatt egyre szélsőségesebbé váló időjárás (aszályos periódusok gyakoribbá, hosszabbá, forróbbá válása) szükségessé teszi a csapadékvízzel való gazdálkodást is, a víz visszatartását, hasznosítását, illetve a helyi klíma javítására, a szélsőséges éghajlati hatások tompítására történő felhasználását.

A rövid idő alatt lezúduló, nagy mennyiségű csapadék következtében a Gaja patak kiöntése miatt a Székely utca és a környékén lévő kiskertek víz alá kerültek. A vízszivattyúkat folyamatosan, éjjel-nappal üzemeltetni kellett, hogy a városrészt ne öntse el a víz. A védekezésekkel együtt ennek helyreállításának költsége több, mint 18 MFt-ot emésztett fel.

Az évi szokásos karbantartási, javítási feladatokon túl gondot jelent a nagyobb esőzések után a csatornák rácstisztítása, a dugulások elhárítása, elsősorban a nyílt szakaszokon.

A város kezelésében lévő közcélú halastavakat a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. által kötött szerződések alapján üzemeltetik.

A város területén található tavak jó karban tartása a szűkebb és tágabb környezet és az egészséges, jó közérzet biztosításához feltétlenül szükséges. A legnagyobb természeti értéket képviselő Sóstó északi tórészében a lehullott nagyobb mennyiségű csapadék következtében a vízszint emelkedett, azonban természetes egyéb vízforrás hiányában a vízszint erősen ingadozhat, szélsőséges esetben a tórész újra ki is száradhat. A vizes élőhelyek, mint természeti értékek biztonsággal csak a vízpótlás biztosításával óvhatók meg. A vízpótlás helyzete jelenlegi állás szerint tervezési szakaszban van, sikeres mederkotrási pályázat esetén a két munka a közeljövőben párhuzamosan megvalósításra kerül.

Levegőtisztaság-védelem:

A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) manuális hálózata keretén belül 3 ponton (Balatoni u. 6., Várkörút 6., Pozsonyi út 95.) végez rendszeresen nitrogén-dioxid és ülepedő por-koncentráció méréseket a városban.

A Palotai út és a Mészöly Géza utca kereszteződésénél az OLM automata hálózatához tartozó automata monitoring állomás működik, amely folyamatosan méri a környék környezeti levegőjének szén-monoxid, nitrogén-dioxid, nitrogén-oxidok, ózon, PM10 szálló por és BTX (benzol, toluol, xilolok) koncentrációját.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából az Országos Meteorológiai Szolgálat Levegőszennyezettségi Referencia Laboratóriuma az adott település levegőszennyezettségi besorolását a légszennyezettségi index alapján (kiváló, jó, megfelelő, szennyezett, erősen szennyezett), az OLM automata és a manuális állomásainak mérési adatainak figyelembevételével végzi

A manuális hálózat mérési adatai alapján:

A nitrogén-dioxid éves átlagkoncentrációja: 28 μg/m3

Az ülepedő por éves átlagban: 5,5 g/m2

A városban a kén-dioxid koncentráció értéke az évek során jelentéktelen volt, ezért rendszeres mérését megszüntették.

A nitrogén-dioxid vonatkozásában egészségügyi határérték átlépést nem regisztráltak, azonban a fűtési időszakban kis mértékű emelkedés volt tapasztalható. A nagy forgalmú közlekedési útvonalak közelében határértékhez közeli koncentrációk fordultak elő, ami egyértelműen a közlekedés légszennyező hatására utal. A tavalyi évhez képest némi emelkedés mutatkozott, de az éves átlagérték az egészségügyi határérték alatt maradt.

Az ülepedő por koncentrációja éves átlagban az egészségügyi határérték alatti volt, minősítése kiváló, az előző évhez képest érdemi változás nincs.

Összegezve: a korábbi évekhez jelentős változás nem tapasztalható, de elmondható, hogy a gépjárművek szennyező hatása a jármű forgalom növekedésével arányosan növekszik, amely egyébként országos tendencia.

Az automata monitoring állomás adatai szerint a PM10 szálló por átlagkoncentrációja éves átlagban határérték alatti, de a 24 órás átlagkoncentrációk esetében 55 alkalommal (a megengedett: évi 35) egészségügyi határérték túllépést mértek.

A nitrogén-dioxid vonatkozásában a 24 órás átlagmérések alapján határérték túllépés nem volt, 1 órás határérték túllépést 63 esetben észleltek, amelyek elsődlegesen a reggeli és délutáni csúcsforgalmi időszakban jelentkeztek. Ez egyértelműen a közlekedésnek tudható be.

A szén-monoxid esetében nem volt határérték túllépés.

Az ózon vonatkozásában a tavaszi-nyári időszakban a 8 órás mozgó átlagok alapján az éves átlag 113,8 μg/m3, határérték feletti érték 159 alkalommal volt.

Az automata állomás mérési adatai alapján az állomás körzetében a levegő minősége komponensenként az alábbi minősítéseket kapta:

Nitrogén-dioxid: jó

Nitrogén-oxidok: jó

PM10 szállópor: megfelelő

Szén-monoxid: jó

Ózon: megfelelő

Összességében a város levegője jónak tekinthető, azonban elsősorban az egyre növekvő gépjármű forgalom miatt a nagy forgalmú helyeken és azok közelében fordulnak elő határérték feletti koncentrációk. A jövőt illetően a közlekedés által okozott kedvezőtlen hatással ezeken a helyeken fokozottan kell számolni.

A téli időszakban az időjárási körülmények kedvezőtlen alakulása következtében, a szállópor koncentrációjának megemelkedése miatt a szmogriadó tájékoztatási fokozatának elrendelésére volt szükség (néhány esetben ez az érték a riasztási fokozatot is elérte). A levegőszennyezettség lehetséges egészségügyi hatásokról az érintett lakosság tájékoztatása megtörtént.

Székesfehérvár zajhelyzete:

Székesfehérvár jelentős közlekedési gócpont, és mint ilyen, a település zajhelyzetét döntő módon a közlekedés határozza meg. A várost átszelő főutak igen nagy forgalmat bonyolítanak le. A Felügyelőség által végzett vizsgálatok megállapításai szerint ezek környezetében jelentős, gyakran a határértéket mintegy 10 dB-lel meghaladó zajterhelés is kialakul. Az elmúlt évek folyamán ezen főutak több szakaszára is készült zajtérkép (Budai út több szakasza, Kadocsa utca, Horváth István út – Széchenyi út térsége) és mérések történtek, amelyek alátámasztották a fenti megállapításokat.

A belterületek forgalmát enyhíti a megépült nyugati elkerülő út, ami az észak-déli átmenő forgalom jelentős részét levezeti. Ugyanakkor már negyedik éve folyamatos probléma, hogy az új nyomvonal környezetében élő Maroshegyi lakók – akik korábban egy igen kedvező zaj-adottságokkal rendelkező területen éltek – nyugalmát zavarja az út forgalma. Ebből kifolyólag folyamatos a zajpanasz, annak ellenére, hogy a térségben a főútra vonatkozóan a hatályos jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékek teljesülnek.

Az elkerülő út egyéb szakaszain – a Vásárhelyi út, és a Kertész utca lakóházainál – fokozza a problémát, hogy a forgalomból származó környezeti zajterhelés kis mértékben meghaladja a megengedett értéket, így elkerülhetetlen a hatósági intézkedés – felülvizsgálat. A KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részleges felülvizsgálatra kötelezte a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot levegő, felszíni víz, vízi létesítmények, valamint zaj- és rezgésvédelem vonatkozásában.

Tekintettel arra, hogy a 63-as úton a megengedett sebességet 90-ről 110 km/órára emelték, így a közlekedésből származó zajterhelés is emelkedett, amely tovább fokozza a zajvédelmi problémát.

Nagy közérdeklődésre igényt tartó beruházás a térségben a Börgöndi repülőtér fejlesztés. Az ezzel kapcsolatos zajhatások szintén befolyással fognak bírni a hatásterülettel érintett területek lakóinak életminőségére.

A fenti problémákból is kitűnik, hogy a környezeti zaj elleni védelem alapját képezi a területhasználatok környezettudatos tervezése. A rendezési tervek készítése során törekedni kell a meglévő csendes területek állapotának megőrzésére. A hatályos jogszabályi előírások értelmében zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell tervezni, elhelyezni, hogy a határérték teljesülése biztosított legyen.

Nem célszerű tehát lakóterületek közvetlen közelébe ipari, vagy nagy forgalmú közlekedési objektumokat telepíteni, mert a zajvédelmi követelmények teljesülése csak költséges műszaki intézkedésekkel biztosítható, és azok ellenére sem kizárható a zajpanasz.

A település szerkezet zajvédelmi szempontokat figyelembe vevő tervezését segíti a stratégiai zajtérkép, és az ez alapján készülő intézkedési terv. Székesfehérvár a 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet értemében 2012. június 30-ig köteles elkészíttetni a stratégiai zajtérképet, ami aztán a rendezési terv felülvizsgálatához, a területhasználati koncepció kidolgozásához nyújt zajvédelmi segítséget.

A zajtérkép és intézkedési terv elkészítése kötelezettségének és az ezzel járó feladatok elvégzésének anyagi támogatása céljából, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt "KEOP-7.3.0" pályázat keretén belül 2010. évtől a "KEOP-7.3.0/Z" kódszámú pályázattal támogatási lehetőség nyílt városunk számára a stratégiai zajtérkép elkészítéséhez.

A pályázat beadása megtörtént, jelenleg hiánypótlási szakaszban van.

Az üzemi létesítményektől származó környezeti zajterhelés helyi probléma. A város területén az ipari parkok úgy kerülnek kijelölésre, hogy azok a védendő területektől való távolságuk következtében kiemelkedő zajvédelmi problémát nem vetnek fel. Általában a lakóterületek közé beékelődő üzemek, kisipari telephelyek okoznak zajhatással kapcsolatos panaszokat.

A hatályos zajvédelmi szabályozás alapelve a megelőzés, tehát új üzemi létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének a feltétele a zajvédelmi követelmények maradéktalan kielégítése.

Területhasználatok, épített környezet védelme:

Székesfehérvár területén a területfelhasználási módok aránya az elmúlt évek során lényegesen nem változott. Az arányok a következőképpen összegezhetők: lakóterületek aránya 48%, intézmény terület 9%, zöldterület 15%, vízfelület 1%, iparterület 18%, közlekedési terület 6%, egyéb terület 3%.

A területhasználati módok közvetve, illetve közvetlenül befolyásolják a települési környezet minőségét. Székesfehérvár egyes részein az épített környezet, az épületek állaga elhanyagolt, mely a vizuális környezetszennyezés egyik vállfajának tekinthető. A város több pontján zavaróak a kihelyezett reklámok, sajnálatos módon ezek láthatósága érdekében még a fák illegális kivágásától továbbra sem riadnak vissza.

A környezeti állapotot befolyásoló hatások, infrastruktúra:

A város vízellátása teljes, 100%-osnak tekinthető. A rendelkezésre álló vízmennyiség elegendő Székesfehérvár biztonságos vízellátáshoz. A tavalyi évben az Aszalvölgyi, Sóstói, Csóri, és Rákhegyi vízművekből naponta összesen 20.027 m3, éves szinten 7.312 em3 víz kitermelése történt.

A városi vízművek által kibocsátott víz minősége minden tekintetben megfelel az előírásoknak, vízminőségi problémát csak a rákhegyi vízműből átvett víz minősége okoz, annak magas szulfáttartalma miatt.

A 2010. december 31-i adatok alapján a Székesfehérváron lévő 43.348 lakás közül 97,4% van vízbekötéssel, valamint 92,1% van szennyvízbekötéssel ellátva.

A meglévő csatornahálózatra 631 lakossági és 49 közületi ingatlant lehet rákötni.

Székesfehérvár összes vízfogyasztása 2010. évben 5.759.973 m3, összes szennyvíz-kibocsátása 6.042.741 m3 volt (lakossági, közületi és intézményi együttesen).

A távlati ellátási igényeket a jelenlegi rendszerek biztosítani tudják.

A központi szennyvíztisztító telepen a szennyvíztisztításból eredően 8.980 tonna víztelenített szennyvíziszap keletkezett, amelyből 800 tonna került mezőgazdasági területre kihelyezésre és 8.180 tonna lett továbbkezelésre átadva.

Új szennyvízcsatorna 2010-ben városunkban nem épült, tekintettel arra, hogy Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Pátka, Pákozd, Seregélyes településekkel közösen az Európai Unió Kohéziós Alap támogatását elnyerte. A támogatási szerződés 2009. március 12-én, valamint annak 1. számú módosítás 2010. áprilisában megkötésre került.

A tervezett beruházás keretében Pátka, Pákozd és Seregélyes településeken, valamint Székesfehérvár még szennyvízcsatornával ellátatlan, vagy csak részben ellátott területein valósul meg.

A teljes beruházás költsége nettó 7.830.437.654.-Ft. A kivitelezés 2011. januárjában megkezdődött. A befejezés szerződés szerinti határideje 2012. október 31.

A KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Székesfehérvár MJV Önkormányzata és Aba Nagyközség Önkormányzata közös tulajdonában lévő Börgönd repülőtér és laktanya vonatkozásában környezetvédelmi mentesítést végeztetett, amelynek eredményét negyedévente, valamint éves összesítő monitoring jelentésben a Biopetrol Környezetvédelmi Kft. dokumentálta.

A szennyvíz csatornázottság aránya a lakások számára vetítve 89 %, amely jóval az országos átlag feletti. A céltámogatással megépült szennyvízcsatorna hálózatnál a kötelezően előírt bekötési arány teljesült.

A porszennyeződéssel is összefüggésbe hozható a belterületi utak állapota, ezért is fontos, hogy a biztonságos közlekedésen túlmenően a környezeti érdekek is érvényre jussanak. Az alábbi utcákban került sor útfelújításra: Ányos Pál u., Rádió u. Berényi u. I. ütem (Vértanú u. – Kadocsa u. közötti szakasz), Bátky - Rác átkötő u., Tobak u. – Rác utca.

Új út és csapadékcsatorna épült: Tobak és Rác utca útépítése során 1155 m2 út, és 647 m2 járda burkolat, és a Bátky Zs. u.- Rác utca átkötő szakaszán 1228 m2 út, és 406 m2 járda burkolat került kialakításra. Az útépítés teljes szakaszán közel 250 fm csapadékcsatorna került kiépítésre. A Bátky u. - Rác u. átkötő út, valamint a Tobak u. – Rác u. közvilágítási hálózatának kiépítése, illetve átépítése során összesen 220 fm villamos kábel, 6 db lámpaoszlop és 11 db lámpatest került beépítésre.

Székesfehérváron a Berényi út felújításának I. ütemében a munkavégzés a Vértanú utca és a Kadocsa út között a 0+400 – 1+070 km szelvényezési szakaszon történt. Az érintett szakaszon a körforgalommal együtt összesen 10400 m2 útburkolat építése, 4700 m2 járda és kerékpárút burkolat építése történt, továbbá víz, gáz, hírközlési és optikai vezetékek kerültek kiváltásra.

Az útépítési beruházás előkészítéseként a csapadékvíz csatornán kamerás állapotvizsgálat történt, melynek eredményeként megállapításra került, hogy a régi csatorna állapota nem megfelelő. Erre való tekintettel az útépítés előtt a csapadékcsatorna rekonstrukciójára volt szükség. A csapadékcsatorna teljes cseréje 1100 fm–en valósult meg.

A Rádió utcában 1868 m2-en míg az Ányos Pál utcában 2302 m2-en történt útfelújítás.

Energiagazdálkodás:

A panelprogram keretében 826 lakás energiatakarékos felújítása történt meg ebben az évben.

Az elmúlt évek tapasztalata alapján megállapítható, hogy a teljes homlokzati hőszigetelésen és nyílászáró cserén átesett lakóépületeknél mintegy 4-5 C° hőmérséklet-növekedést tapasztaltak a lakók, azonos fűtési szolgáltatás igénybevétele mellett. A Távhőszolgáltató által kiértékelt éves adatok figyelembevételével kimondható, hogy mintegy 15-25% között mutatható ki a lakóépület fűtési energia megtakarítása a korábbi felhasználási szinthez képest.

Hulladékgazdálkodás:

A város területén a hulladékgazdálkodási feladatok közül a lakossági kommunális hulladékok, ipari, kommunális jellegű és veszélyes hulladékok kezelése megoldott. A város korszerű lerakóval rendelkezik.

A csomagoló anyagok újrahasznosítása törvényi kötelezettség, amely a hulladékgyűjtő szigetek számának növelésével teljesíthető. A városban jelenleg 56 db szelektív, többségében négyfrakciós gyűjtősziget található.

A lakosság aktív közreműködésének eredményeképpen a szelektív gyűjtőszigetekről az összegyűjtött papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladék mennyisége az elmúlt évhez viszonyítva növekedést mutat. A megnövekedett igénybevétel miatt szükségessé vált a gyűjtőjárat sűrítése is, továbbá az idei évben megkezdődött a lakótelepeken található speciális újsággyűjtő konténerek felújítása.

Az előző évek gyakorlatát folytatva 2010-ben a Depónia Kft. bevezette a házhoz menő szelektív gyűjtést, a családi házas övezetekben kéthetente történő begyűjtéssel, a lakótelepeken pedig 300 db 1100 literes, sárga, műanyaggyűjtő "szelektív" konténer kihelyezésével, amit szükség szerint ürítenek. A szolgáltatás ingyenes. Tavasszal és ősszel papírgyűjtési akciót szervezet az iskolák körében, melyet kiterjesztett még az egyéb szelektív csomagolóanyagokra és elektronikai hulladékokra is (4 alkalommal).

A hulladékok megnövekedett mennyisége szükségessé tette még egy gépjármű bevonását, új üvegtároló építését, valamint az automata bálázógép teljes felújítását. A 2002. óta bekövetkező változások szükségessé tették a közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladék kezeléséről szóló 15/2007. (V.27) számú rendelet módosítását, úgymint a hulladékok mennyiségének növelése, üzletek előtti dohányzás szabályozása, családi házas övezetekben történő hulladékszállítások pontosabb szabályozása, vállalkozások számára a minimális 110 l űrtartalmú edényzet előírása, a hulladék norma értékének növelése.

A lakossági szelektív hulladékgyűjtés bevezetése nyomán lehetőség nyílt a családi házas övezetben használt 110 literes kukák lecserélésére, 80 literesre, azok esetében akik részt vesznek a szelektív hulladék gyűjtésében. Fentiek nyomán csökkent a kommunális hulladék mennyisége.

A fenti rendelet értelmében a székesfehérvári lakosoknak lehetőségük van arra, hogy az ingatlanukon esetenként összegyűlt, nem veszélyes települési szilárd hulladékát évente 2 alkalommal maximum 4 m3 mennyiségben a Pénzverővölgyi hulladéklerakó telephelyen térítésmentesen elhelyezzék. A tapasztalatok szerint ezzel a lehetőséggel egyre több háztartás él. A gyakoriságok és a jogosultságok ellenőrzése miatt szükségessé vált egy szoftverfejlesztés is, mely szintén a telephely működési színvonalát emeli.

A felsorolt intézkedések nagyban elősegítették a város köztisztasági helyzetének javulását. A lakótelepi hulladékkezelési fegyelemben nagy előrelépés történt az elmúlt évekhez viszonyítva, továbbá az illegális hulladéklerakás jelentősen csökkent.

A város területén jelenleg egy hulladékudvar üzemel a Palotai u. 139. szám alatt, melynek igénybevétele továbbra is nőtt az előző évekhez képest. A begyűjtött hulladék éves mennyisége várhatóan meghaladja a 310 tonnát (260 tonna nem veszélyes, 50 tonna veszélyes hulladék).

Évente egy illetve két alkalommal a városi lomtalanítási akción kívül, elektronikus hulladékgyűjtő akciót szervezünk, mely során 30-50 m3 mennyiségű elektronikai hulladék kerül begyűjtésre a lakosságtól.

A lerakásra kerülő háztartási hulladék szervesanyag tartalmát a lerakóból való visszagyűjtéssel, a lakossági zöldhulladék külön történő fogadásával, illetve az időszakonként szervezett lombhulladék gyűjtéssel lehet csökkenteni. Tavasszal e-hulladékgyűjtő akcióra, valamint ősszel a városban teljes körű lomtalanításra került sor. Zöldhulladék gyűjtési akció is meghirdetésre került a családi házas lakóövezetekben összegyűjtött lomb elszállítására. A begyűjtött lombhulladék mennyisége 2010-ben elérte a 320 tonnát. A begyűjtött "zöld hulladék" a pénzverővölgyi hulladékkezelő telepen történő komposztálást követően értékesítésre kerül. Ezt elősegítendő komposzt-zsákoló berendezés került üzembe helyezésre.

A Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztési tervei keretében Csala-Pénzverővölgyi Regionális Hulladéklerakó telepen mellett egy komplex hulladékfeldolgozó létesítése van tervezés alatt. A program további, székesfehérvári vonatkozása tekintetében, Székesfehérvár belterületi népsűrűségét, illetve a ráhordási távolságot figyelembe véve újabb 3 tervezett hulladékudvar helykijelölése megtörtént és a megvalósításhoz szükséges tervek elkészültek. Ezek közül két hulladékgyűjtő udvar építési engedélye 2007. óta rendelkezésre áll, további kiadása még folyamatban van.

A hulladékkal kapcsolatos környezettudatos életmód kialakítását hivatott ösztönözni a korábbiakban említett iskolákban megrendezésre került hulladékgyűjtési akciók, továbbá civil szervezetek által rendezett komposztálást népszerűsítő programok.

Az előző évekhez hasonlóan ebben az évben is megrendezésre került az országos hulladékgazdálkodási konferencia, melynek jövőre történő megrendezése továbbra is kívánatos.

Az úttisztításba bevont területek nagysága 733.289 m2-t tesz ki, melyek tisztítását seprűs gépekkel (Applied Sweepers 636 HS) végzik.

Köztisztasági munkaterületen 18 fő városgondnoksági dolgozó, 250 fő közcélú foglalkoztatott dolgozott. A belváros gépi és kézi takarítása napi gyakorisággal folyamatos munkarendben történt.

A lakótelepek, játszóterek,parkolók ,egyéb közterületek takarítása közhasznú program keretén belül kiemelt parkokban hulladékgyűjtés parkőrökkel, a buszmegállók takarítását saját gépjárművel és dolgozókkal járatterv szerint (17 db különösen forgalmas – napi gyakoriságú, 333 db heti 2-szer) végezték.

Az illegális hulladék elszállítását 2010 évben a szakhatósági engedély jogerőre emelkedését követően a Városgondnokság végezte.

2010 évben 887 db kézi hulladékgyűjtő, 172 db kutyatoalett ürítését saját gépjárművel és dolgozókkal, járatterv szerint heti 2-szer végezték.

A Fő utcán és közvetlen környezetében naponta, míg a becsatlakozó utcákban heti háromszor végeznek kézi úttisztítást. A járdák, kerékpárutak és az úttisztítás folyamatosan történt.

A város környezeti állapotát változatlanul rontják az illegális hulladéklerakások, ezeken a helyeken fennáll annak a veszélye, hogy talaj- és talajvízszennyezés következik be. Hatékonyan, hatósági eszközökkel és kellő szigorral lépünk fel az illegális lerakások felszámolása érdekében, főleg a város peremrészein, illetve zártkerti ingatlanok környezetében. Mindehhez a jogszabályi háttér rendelkezésre áll.

Zöldfelületek:

Ebben az évben a zöldfelületek fenntartásának kezelési gyakorisága az előző évi szinten történt, a napi ellenőrzés megszigorodott, ezzel a színvonal is jobb lett.

Az év folyamán a meglévő sövényeink ifjítása és szakszerű metszése javult. Gondot fordítottunk az évekkel ezelőtt elültetett fák szakszerű kikötözésére. Az automata öntözés költségeit fúrt kúttal csökkentettük.

Az idei virágágy kiültetések a vihar ellenére egységes szép képet mutatattak, a lokálpatriotizmus hatását kifejezve több virágágyban a városunk színei, kék, piros, dominánsan megjelentek. A holland fajtákat fokozatosan magyar nemesítésű fajtákkal cseréljük le. A tájképi stílusú parkokban lévő virágágyak idén új formában pompáztak.

Az idei kétnyári kiültetés tervezésekor külön ékességet képez, hogy az árvácska palánta mellett más kétnyári növényfajok is megjelennek, valamint a tavasszal virágzó hagymások is tovább fokozzák majd a hatást. Az idei őszi kiültetések változatossága, köszönhetően a szakszerű, figyelmes tervezésnek és a gondos kiültetésnek, messze túlszárnyalta az előző évek virágágyainak színvonalát.

A meglévő körforgalmaink színvonalát jelentősen javította az új rózsaágyak, és egynyári kiültetések kialakítása. A Balatoni úti körforgalmat egyedi, fűzfa korona díszíti, aminek néhány ágát az erős fagyok miatt ki kellett tavasszal cserélni. A körforgalom szegélyeinél új cserjeágyakat alakítottunk ki. A Régi Csóri út és a Farkasvermi u. körforgalomban vegyes beültetésű virágágyak kerültek kialakításra.

A lakótelepi kiskerteket továbbra is a lakók gondozzák, a Székesfehérvár Városgondnoksága Kft. szakmai segítségnyújtása és a képviselők anyagi támogatása mellett. A Sütő u. 4. számú ház mellett új virágágy létesült.

A Lövölde út, Deák Ferenc utca és a Szedres lakónegyed virágágyait és kővázáit idén is a lakók ültették be.

Az erdők fenntartása során a Lehel úti és a Bregyó közi erdő ápolása, sor- és sorköz ápolása folyamatosan történik.

Április végére a 2009 őszén elkezdődött fa és cserjetelepítés befejeződött, melynek során 147 db földlabdás fa (karózással, beöntözéssel), 2403 db cserje és 44 db örökzöld elültetése (talajcserével, beöntözéssel) került kivitelezésre. A nyertes pályázó végezte az év folyamán az elültetett növények gondozását, öntözését. és a szükséges őszi pótlást.

Az idei évben tovább folytatódik a növénytelepítés, 275 db fa 2346 db cserje és 53 db örökzöld kerül elültetésre, legkésőbb 2011. március végéig, olyan ütemezéssel, ahogy az időjárás engedi.

A Sóstó természetvédelmi területen fejlesztés nem volt, azonban a terület folyamatos őrzése és a karbantartási munkák gyors elvégzése az idei évben is megtörtént. A fenntartási színvonal nagyon sokat javult, a rendezvények és a látogatók száma is emelkedett, ezzel elértük, hogy a Sóstó mint természeti terület kedvenc kiránduló helye lett a fehérváriaknak.

Királyi Napok

Eseménynaptár

2017. Augusztus
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Webkamera


360 Fehérvár

Fehérvár Magazin

Nyitott tornatermek