Kilencszáz éve, 1116. február 3-án halt meg Székesfehérváron Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király, akit életében Európa legműveltebb uralkodójaként tartottak számon. Udvara szellemi központként szolgált, tudós papokkal vette körül magát, ő volt az első királyunk, akinek udvarában irodalmi élet alakult ki, itt születtek az István-legendák is.
2015 nyarán a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilika romjai fölött Könyves Kálmán legendája kelt életre parádés szereposztásban, közel kétszáz résztvevővel, óriásbábokkal, grandiózus díszletek között.Kálmán 1074 körül született Székesfehérváron I. Géza idősebb fiaként, öccse, Álmos egy évvel volt fiatalabb nála. Géza 1077-ben bekövetkezett halála után nagybátyja, Szent László király neveltette, aki papnak szánta az okos és művelt fiút. László, akinek nem született fia, 1094-ben őt nevezte meg utódjának - korábban Álmost részesítette előnyben, akit a frissen megszerzett Horvátország királyának tett meg. Kálmán a következő évben lépett trónra, s 1096-ban koronázták meg. Az Árpád-házban szokásos módon megosztotta hatalmát öccsével, Álmos dukátust, azaz hercegséget kapott.
Uralkodását végigkísérte viszálykodása öccsével. Álmos 1098-ban fellázadt, de akkor még békésen megegyeztek Tiszavárkonyban. Amikor Kálmán 1105-ben megkoronáztatta fiát, a későbbi II. Istvánt, Álmos a következő években lengyel és német segítséget is keresett a korona megszerzése érdekében, ám végül behódolásra kényszerült. Kálmán 1107-ben elvette tőle a dukátust, és Jeruzsálembe küldte zarándokútra. Álmos 1108-ban Németországba szökött, és V. Henrik német-római császár hadai élén tért vissza, de csak Pozsonyig jutott, és újfent bátyja bocsánatát kellett kérnie. Amikor a nyughatatlan herceg 1115 táján újabb összeesküvést szőtt, Kálmán Álmost és gyermekét - a későbbi II. Bélát - megvakíttatta, és a dömösi kolostorba záratta. Álmos 1125-ben megszökött, és két évvel később Bizáncban fejezte be életét.
Kálmán első felesége Buzilla (Felícia), Roger szicíliai normann gróf lánya volt, két ikerfiuk közül László nem élte meg a felnőttkort, II. István 1116-ban követte apját a trónon.
Kálmán 1095-ben kíméletlen szigorral lépett fel az első keresztes hadjárat jobbára fosztogató előhadaival szemben, Bouilloni Gottfried rendezett seregét viszont erős kísérettel átengedte az országon. Külpolitikájában László nyomdokain haladva rákényszerítette a velencei dózsét a horvát és dalmát hercegi cím feladására, és miután 1102-ben Tengerfehérvárott (ma: Biograd na Moru) Horvátország, Szlavónia és Dalmácia királyává koronázták, ezeket a területeket Magyarországhoz csatolta.
A terjeszkedéssel északi irányban is próbálkozott, de a többi Árpád-házi uralkodóhoz hasonlóan maradandó eredménnyel ő sem járt. A kiéleződő invesztitúraharcokban (a püspök beiktatásának joga az egyházi méltóságba) a pápaságot támogatta, többek között emiatt állt V. Henrik Álmos pártjára. Adriai hódításai elismerése fejében 1106-ban lemondott az invesztitúra jogáról, de azt már nem engedte, hogy a püspökök hűbéresküt tegyenek a pápának. Keresztülvitte a VII. Gergely pápa által meghirdetett úgynevezett gregorián reformokat, hozzájárult a papi nőtlenség bevezetéséhez, kötelezővé tette a házasság egyházi szentesítését, felállította a nyitrai püspökséget. Egyházpolitikai intézkedéseivel arra törekedett, hogy a főbb címeket minél műveltebb és rátermettebb férfiak nyerhessék el.
Nevéhez két törvénykönyv (1100, illetve 1116 körül) kiadása fűződik. László rendelkezéseihez képest jóval enyhébb szankciókat vezetett be: mérsékelte a halálbüntetés és a testcsonkítás alkalmazását, eltörölte a kényszervallatást. Legfőbb céljának a királyi hatalom és az ország gazdasági helyzetének megszilárdítását tartotta, ezért szűkmarkúan osztotta a javakat az egyháznak, és a világi birtokok öröklésének rendjét is megszigorította. Hosszú távra meghatározta az erdélyi vajda és a horvát bán címének használatát, intézkedéseket hozott a rabszolga-kereskedelemről, a zsidókról és a honvédelemről. A korban rendkívül felvilágosult módon a törvénykönyv így rendelkezett: "a boszorkányokról pedig, mivel ilyenek nincsenek, semmiféle vizsgálat ne tartassék". A közhiedelemmel ellentétben azonban Kálmán nem minden boszorkány létét tagadta: a latin szövegben a repülő, vérszívó boszorkányokat jelölő striga kifejezés szerepel, a dekrétumok a rontó hatalommal felruházott maleficák ellen tartalmaztak intézkedéseket.
Kálmán első felesége Buzilla (Felícia), Roger szicíliai normann gróf lánya volt, két ikerfiuk közül László nem élte meg a felnőttkort, II. István 1116-ban követte apját a trónon. A király 1110-ben megözvegyült, ezután Eufémiát, Vlagyimir Monomah kijevi nagyfejedelem leányát vette el. A várandós asszonyt 1114-ben házasságtörés miatt elűzte, annak fiát, Boriszt nem ismerte el. II. István 1131-ben gyermektelenül halt meg, s utódának Álmos herceg megvakított fiát, II. Bélát nevezte meg.
Könyves Kálmán elévülhetetlen érdemeket szerzett a keresztény magyar állam megszilárdításában, külpolitikájának köszönhetően az ország Közép-Kelet-Európa meghatározó hatalma lett. Korabeli képmása nem maradt fenn, személyéről a krónikák - mivel az Árpád-ház későbbi királyai Álmos ágából kerültek ki - előnytelen képet festettek. Valószínűtlen, hogy Kálmán akár püspök, akár király lehetett volna, ha valóban selypít, sánta, kancsal és púpos, ez az egyház szabályainak és a korabeli főurak elvárásainak is ellentmondott volna. Híres volt kivételes műveltségéről, a lengyel Gallus Anonymus írta róla, hogy "korának minden uralkodóját felülmúlta tudományával". Udvara szellemi központként szolgált, tudós papokkal vette körül magát, ő volt az első királyunk, akinek udvarában irodalmi élet alakult ki, itt születtek az István-legendák is.
