-
40+ jubileumi műsor
A Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium volt és jelenlegi Népzene tanszakos növendékei, tanárai 40+ jubileumi műsorral és táncházzal várják az érdeklődőket, családtagokat, barátokat, rokonokat, az iskola minden növendékét és tanárát a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házba 2024. május 16-án, csütörtökön 17 órára.
2024.05.17. -
Pünkösdi Virágálom
Idén ismét virágkompozíciókat csodálhatunk a belvárosban Pünkösd alkalmából: az Országalma és a Szent István-emlékjel közötti részen hat virágbolt fogja színes-illatos növényekkel elárasztani a belvárost. A Pünkösdi Virágálom május 17-én, pénteken 17:30-kor megnyitó műsorral kezdődik: népdalok, néptáncosai, és galambröptetés lesz a Városház téren.
2024.05.17. -
Parnasszus kortárs apostolai
Shakespeare kicsit másként. Az Igézőben Takács Tamás vendége volt Fazekas Sándor, aki újra fordította Shakespeare 154 szonettjét.
2024.05.17. -
40 év a népzenében
Ünnepelt a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium. Az iskola egykori és jelenlegi diákjai a Szent István Művelődési Házban köszöntötték az intézmény születésének 40. évfordulóját.
2024.05.17.
Húsvét vasárnap a feltámadás napja
Húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek, s országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. A Biblia szerint Jézus - pénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
2013.03.31. 06:38 |
Húsvét vasárnapján a keresztény egyházak Jézus feltámadására emlékeznek, s országszerte szentmiséket, istentiszteleteket tartanak. A Biblia szerint Jézus - pénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor.
Jézus megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval.
A húsvéti bárány
A húsvéti bárány
A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkezdik. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány. Az Ószövetségben a zsidó húsvét eledele a bárány volt, amelynek hiba nélkülinek kellett lennie. Mindez arra emlékeztette a zsidó vallású embereket, hogy az egyiptomi fogság végén bárányvérrel jelölték meg az ajtófélfákat, hogy az egyiptomiak elsőszülöttjeire lesújtó Isten a zsidó emberek házait megkímélje. Ahogy a húsvéti bárány megmentette a zsidóságot az egyiptomi fogságból, a kereszténység tanítása szerint úgy mentette meg Jézus az egész emberiséget a haláltól, ezért nevezi a kereszténység Krisztust Isten bárányának.
Hajnali mise húsvét vasárnap
A húsvét vasárnap hajnali ünnepi mise hagyománya az V. századra vezethető vissza. A szertartás során a szentlecke után a XI. századtól kezdődően éneklik a sequentia elnevezésű miseéneket, amely a feltámadt Krisztusnak, a kereszténység "húsvéti bárányának" a dicséretéről szól. A húsvéti ünneplés részeként a húsvéti gyertya mindig a szentély vagy az oltár közelében áll. A húsvéti gyertya Jézusra, a "világ világosságára" emlékezteti a híveket.