-
Boldog, aki énekel – Kóruskavalkáddal indul a június
Különleges formációban, egy fehérvári és hét, a Velencei-tó körüli településeken működő kórus közös koncertjével indul a június. A tavaszt és a nyarat idéző dallamok, a békéhez, a békéről szóló kórusművek június 1-jén 18 órától a Dinnyési Templomkertben csendülnek fel.
2024.06.01. -
Szerelmes, romantikus séta
Romantikus fehérvári sétát szervez a Tourinform Iroda június 1-jén, szombaton 10.00 órától a Belvárosban. Régi korok szerelmeit és a legkedveltebb randihelyszíneket is megismerhetik a résztvevők.
2024.05.31. -
Közgyűlést tartottak
Megtartotta közgyűlését a Csoóri Sándor Társaság. Bakonyi István értékelte az elmúlt esztendő munkáját, és beszámolt a következő időszakban megvalósítandó terveikről.
2024.05.31. -
Kulturális évadnyitó
Az új évadban is folytatódik a város kulturális intézményeinek közös programsorozata. A tervekről a Vörösmarty Színházban számoltak be a színház, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, a Balett Színház és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar vezetői.
2024.05.30.
Hamvazószerda - kezdődik a Húsvétot megelőző negyven napos böjti időszak
Szigorú böjtöt Hamvazószerdán és Nagypénteken tartanak. E napokon csak háromszor esznek és egyszer laknak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 éves vagy annál idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A böjt - mely háromszori étkezést, ebből egyszeri jóllakást és a hústól való tartózkodást foglalja magában - 18 éves kortól a megkezdett 60. életévig kötelező. Hústilalom alól felmentést kaphatnak a betegek és azok, akik nem saját asztaluknál étkeznek, de ilyen esetben más bűnbánati cselekményt kell végezniük.
A húsvéti szentgyónás és szentáldozás ideje hamvazószerdától Szentháromság vasárnapig (Pünkösd utáni első vasárnapig) tart.
A vasárnapokat nem számítják böjti napnak, ezért a VII. század óta a Nagyböjt szerdai nappal kezdődik.
Hamvazószerdán a pap hamuval jelöli meg a hívek homlokát bűnbánatuk jeleként. Ezt a szokást az őskeresztény hagyományból merítik, amelyben a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, amelynek mintájára az Egyház a II. századtól kezdődően alakította ki ezt a húsvéti előkészületi időt.