Hamvazószerda - a negyvennapos nagyböjt kezdete

A húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt kezdete, a hamvazószerda idén március elsejére esik. A nagyböjt a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadásának, a húsvétnak a megünneplésére.
2017.03.01. 07:28 |
Hamvazószerda - a negyvennapos nagyböjt kezdete
Hamvazószerda abból az ősi hagyományból ered, hogy a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Ennek emlékét a mai napig őrzi a szertartás: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap ezen a napon (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: Emlékezzél, ember, hogy porból vagy és porrá leszel! A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást.
 
Mivel a vasárnapokat az Egyház nem számítja böjti napnak, a VII. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig a böjti napok száma éppen negyvenet tesz ki. Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz, ami ezeknek a jelentőségét hangsúlyozza. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében.
 
A böjt vallásos gyakorlata a figyelem középpontjába állítja a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés fontosságát, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is. Az Egyház hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt rendel: a 18 és 60 év közötti híveknek csak háromszor lehet étkezniük és egyszer jóllakniuk. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az Egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

Magyarország

  1. Nemzetközi konferencia a kastélyban

    Az idei év a légierőről szól a Magyar Honvédségnél - jelentette ki a honvédelmi miniszter pénteken, a Fejér vármegyei Fehérvárcsurgón rendezett nemzetközi konferencián. A kétnapos konferenciát a Károlyi József Alapítvány szervezte a francia, a svájci és a holland nagykövetség, az Olasz Kulturális Intézet, az Osztrák Kultúrfórum, a Magyar-Német Intézet, a Mathias Corvinus Collegium Budapest, valamint a Hanns Seidel Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával.

    2024.03.22.
  2. Kitiltották a kamionokat

    Április 2-től 7,5 tonnás súlykorlátozást lép életbe Székesfehérváron Új Csóri út egy szakaszán - közölte az MTI-vel a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Székesfehérváron a 801-es főúton, az Új Csóri úton Veszprém irányából a 8202-es Székesfehérvár-Kincsesbánya összekötő úti csomóponttól az Új Csóri úti körforgalomig vezetnek be súlykorlátozást a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakemberei. 

    2024.03.21.
  3. Székesfehérvári kitüntetettek

    Székesfehérváron és a vármegyében tevékenykedő, kimagasló munkát végző szakember is részesült állami elismerésekben a nemzeti ünnep alkalmából.Az állami kitüntetettek teljes listáját ITT olvashatja!

    2024.03.15.
  4. Sulyok Tamás a köztársaság elnöke

    Megválasztotta Sulyok Tamást köztársasági elnökké az Országgyűlés hétfőn. Az Alkotmánybíróság elnöke, aki a tisztségre egyedüli jelölt volt, 134 támogató szavazatot kapott a titkos voksoláson. Dr. Sulyok Tamás 2022 tavaszán, még az Alkotmánybíróság elnökeként Székesfehérváron ünnepelte az Aranybulla kiadásának 800. évfordulóját. 

    2024.02.26.