-
Gyermekneurológus kongresszus
Székesfehérváron rendezik az idén 50 éves Magyar Gyermekneurológiai Társaság 48. kongresszusát. A tanácskozás részvevői megemlékeznek az alapítókról és megosztják egymással a diagnosztikában és a terápiás módszerekben szerzett tapasztalatokat, valamint az elérhető legújabb tudományos módszereket. A kongresszus csütörtöktől szombatig tart mintegy 200 résztvevővel.
2024.04.25. -
Szakmák Utcája
A Székesfehérvári Szakképzési Centrum valamennyi intézménye bemutatkozott szerdán az idei Szakmák Utcáján. A nap során a diákok és a szülők megismerkedhettek az iskolák képzési profiljával, valamint a duális képzésben résztvevő cégek munkájával is.
2024.04.24. -
Elkészültek a tervek
Egy modern, több szaunával és gőzkabinnal felszerelt wellnes részleggel bővülne, energetikailag pedig jelentősen korszerűbb lenne a városi uszoda, ha elindulhatna annak korszerűsítése 1-2 éven belül. A felújítási terveket a Városházán mutatták be.
2024.04.25. -
Gyermekneurológus kongresszus
50 éve alakult meg a magyar gyermekneurológusokat összefogó tudományos társaság, melynek 48. konferenciáját Székesfehérváron rendezik. Az orvosok az egyik fehérvári szállodában a gyermekeket érintő betegségekről, kezelési módokról tanácskoznak.
2024.04.25.
Globális helyzetelemzés Nógrádi György székesfehérvári előadásán
Nógrádi György, előadásában régiónként/földrészenként tekintette át a világban jelenleg zajló folyamatokat. „Mivel az Európai Unióból még soha nem történt kilépés, senki sem tudja pontosan megmondani, hogy mi fog történni a Brexitet követő reggelen” – fogalmazott. A nagyhatalmak erősorrendjét elemezve elmondta, hogy a világot hírszerzésben és haderőben egyértelműen és döntően uraló Amerikai Egyesült Államokat messze lemaradva követi Kína és Kínát messze lemaradva követi Oroszország. Utóbbiról szólva elmondta, hogy alapvetően három tényező járul hozzá nagyhatalmi státusához; a hadsereg, a kőolaj és a földgázkincs, más egyebet nem tudna megemlíteni – mint mondta s hozzátette, hogy az orosz-kérdésben Európa teljesen megosztott. A skandináv államok, a balti államok és Lengyelország semmiféleképpen sem egyezkedne velük, míg Németország, Franciaország, Csehország és Magyarország kiegyezne Moszkvával. Európáról – annak is délkeleti szegletéről – elmondta, hogy véleménye szerint nagyságrendileg 10-15 éves távlatban számolni kell azzal, hogy létrejön Nagy-Albánia és az akkor majd egy merőben új helyzet lesz.
A közel-keleti kérdéskörről elhangzott, hogy – saját véleménye szerint – a megegyezéshez négy tényező szükségeltetne, - Jeruzsálem hovatartozása, vízelosztás, határrendezés, menekültkérdés - de nemhogy megegyezni nem tudnak a felek, e kérdésekről tárgyalás sincs.
A migránskérdésről szólván a következő statisztikai adatot közölte az előadó: 2015-ig valamennyi esztendőben megnégyszereződött az Európába áramló migráció, amelynek egyébiránt az elsőszámú globális célpontja Ausztrália lenne, de ők már senkit sem engednek be és Perzsa-öböl dúsgazdag országai szintén nem fogadnak be bevándorlókat. Az Afrikai vezetők még örülnek is a – az ő szemszögükből – kivándorlásnak, hiszen a fiatalok távozásával csökken a forradalmi lendület. Összefoglalva az Európa és migráció kérdéskört elmondta, hogy míg az európai lakosság többsége nem támogatja a betelepülést, az európai vezetők többsége ezzel ellentétesen cselekszik.