-
Nyitott műtermek a Felsővárosban
Nyitott műterem programsorozatot indított a Székesfehérvári Művészek Társasága a Felsővárosi Alkotóházban, a Kertalja utca 8.szám alatt. A látogatók nyomon követhetik a műtárgyak születését a tervezéstől a kivitelezésig. Megismerhetik az ott alkotó képző- és iparművészeket, és az alkotás folyamatát. A Nyitott műterem programsorozat nyitó rendezvényére kedden került sor a Felsővárosi Alkotóházban.
2024.05.14. -
Szerdán hirdetik ki a győzteseket
Május 15-én, szerdán délután kerül sor a Fehérvár épületei fotópályázat ünnepélyes megnyitójára. A helyezettek és a különdíjasok is kihirdetésre kerülnek, az alkotások pedig a Vörösmarty Színház galériájában foglalják el helyüket.
2024.05.14. -
Kamarakoncert a legkisebbekkel
Második alkalommal hívták életre a Hermann László Kamarazene Találkozót. Az eseményen a zeneiskola hat évfolyamán tanuló zenészpalánták léptek zsűri előtt színpadra.
2024.05.14. -
Szimbólumok népzenei világunkban
Új programsorozattal jelentkezett a Szent István Művelődési Ház. Az első előadáson a népzenei kultúra szimbolikáját ismerhették meg az érdeklődők, Móser Zoltán előadásban.
2024.05.14.
Félelmekről, egyedül maradásról és elmúlásról a tánc nyelvén a Székesfehérvári Balettel
Tizenhárom táncossal és hét gyakornokkal kezdte meg az évad munkáját a balettszínház augusztusban. Az első bemutató a Homokrajzok című előadás három egyfelvonásos kortárs balett, a Vörösmarty Színházban lesz október 16-án. A Félhomály című rész a félelmeinket jeleníti meg, az Eltűnőben az emberi kapcsolatok törékenységéről, sérülékenységéről mesél – a norvég Kristian Ole Tangen rendezésében –, a Homokrajzok pedig költői képet rajzol az elmúlásról.
Nem szavakkal, hanem testbeszéddel kezdődött a sajtótájékoztató: a táncosok két részletet mutattak be a készülő előadásból. „Innentől kezd nagyon izgalmas lenni a történet.” – fogalmazott Brájer Éva alpolgármester, és arról beszélt, hogy a balettszínház elindulásáról szóló döntés után elkezdődött a komoly munka, amiből a tavalyi évad előadásaiban kaphatott képet a közönség – a mostani évad pedig ezek után még lenyűgözőbbnek ígérkezik. A nyári sajtótájékoztatón bemutatott új táncművészek mellé új koreográfusok is érkeznek, így az ő művészi elgondolásaik újabb kalandokat ígérnek az élet különböző megközelítéseinek a tolmácsolásában, nagyon érdekes zenékkel párosítva, fejezte ki az alpolgármester.
Ebben a formában új a repertoárban a Homokrajzok, mondta Egerházi Attila balettigazgató a három egyfelvonásosról, és hozzátette, hogy először dolgoznak vendég koreográfussal: „Nagyon fontos az, hogy olyan művészi laboratórium jöjjön itt létre a Székesfehérvári Balett Színház révén, amely egy befogadó laboratórium – az egyedüli vízválasztó a minőség.” Műfajilag a verstáncokhoz sorolta az est darabjait, és felhívta a figyelmet az izgalmas, sokszor eklektikus, nagyszerű zenékre is.
Kristian Ole Tangen norvég koreográfus rendezi az egyik etűdöt a háromból: az ő darabja korábban készült, mondta el, és a cím az önmagunkban megélt kettéválást, illetve a valaki mástól való elválást is jelenti ebben az alkotásban. A mozdulatokkal megfogalmazza azt a magányt is, amit akár közösségben is megélhetünk, mindennapi, akár az utcán látható gesztusokkal is élve, törekedve a természetességre a koreográfiában. Az északi, skandináv jelleg a tánc esztétikájában tetten érhető – a nyugodtságban, a befelé fordulás megjelenítésében, amit a norvég kultúra magában hordoz, mondta el a vendég művész.
A Homokrajzok előadásról:
Az Egerházi Attila által táncverseknek is nevezett darabok mindegyike olyan kérdésekről beszél a tánc nyelvén, amelyek sokunkat foglalkoztatnak. Az első, a Félhomály című félelmeinkről szól, arról az állapotról, amikor az ember nem látja tisztán az őt körülvevő dolgokat a maguk valójában. A félhomály előhívja a sötétben rejtőző démonokat; az álarcok, amelyeket az ember addig viselt, lehullanak, nem védik többé, nem rejtik el valódi arcát.
Az Eltűnőben címet viselő, költői hangvételű mű az emberi kapcsolatok törékenységéről, sérülékenységéről mesél. Ez lesz az első olyan bemutató, amelyet vendég koreográfus készít a társulat számára: a norvég Kristian Ole Tangen nyolc táncművészre álmodta meg a darabot. A tehetséges, fiatal koreográfus a Spin Off Táncstúdió végzett tanulmányai után két évet töltött az oszlói Nemzeti Művészeti Akadémián, majd a Barcelonában működő IT Dansa társulatnál dolgozott. Részt vett több fesztiválon és versenyen. Első önálló koreográfiáját Egerházi Attila meghívására a South Bohemian Ballet számára készítette 2016-ban – ennek a fehérvári társulatra szabott változatát láthatja a közönség a bemutató első részében.
Az est címadó darabja, a Homokrajzok, amelynek Egerházi Attila a rendezője és a koreográfusa. A mű költői képet rajzol az elmúlásról, miközben a táncosi lét tiszavirág életű mivoltáról is szól. A tánc – lényegét tekintve – mozdulatrajzok összessége a térben, amelyek olyanok, mint a vízre rajzolt vonalak, vagy a homokba írt szavak, amelyet az idő vagy egy óvatlan lépés elporlaszt – fogalmaz a rendező az alkotásról.
Az idei évadban már bérletes formában is megnézheti a közönség az előadásokat. A Homokrajzok című kétfelvonásos táncestet a 14 éves kortól, felnőtteknek ajánlott PremiereBalett és Allegro bérletekben játsszák majd a Vendégségben Kafkánál című táncos videóklip és a Rómeó és Júlia című táncdráma mellett. Ezen kívül a 7–13 éveseknek szól a Hattyú és Varázsló bérlet, amelyekben a tavaly bemutatott, telt házak előtt játszott Diótörő és a májusra tervezett Aladdin című mesebalett kapott helyet, utóbbit ugyancsak vendégművész, Nemes Zsófia koreografálja.