-
Pünkösdi Virágálom
Idén ismét virágkompozíciókat csodálhatunk a belvárosban Pünkösd alkalmából: az Országalma és a Szent István-emlékjel közötti részen hat virágbolt fogja színes-illatos növényekkel elárasztani a belvárost. A Pünkösdi Virágálom május 17-én, pénteken 17:30-kor megnyitó műsorral kezdődik: népdalok, néptáncosai, és galambröptetés lesz a Városház téren.
2024.05.13. -
INTRO/VÉNA
Az improvizáció és a lírai festőiség találkozik Szabó Noémi festőművész INTRO/VÉNA című tárlatában, mely a festészet és a tánc egységét mutatja be. A kiállítást május 14-én, kedden 18.00 órakor nyitják meg a Kortárs Művészeti Fesztiválhoz kapcsolódva.
2024.05.13. -
Nemzetközi kórustalálkozó
Idén is megrendezték a Székesfehérváron a Nemzetközi Kórustalálkozót. A megmétrettetésen a hazaiak mellett a Felvidékről is érkezett kórus.
2024.05.13. -
Emlékhelyek napja Fehérváron
Lovagi táborral, középkori zenével és kézműves foglalkozásokkal is várták egyebek mellett a kilátógatókat az Emlékhelyek napján, Fehérváron.
2024.05.13.
Éremünnep rengeteg résztvevővel - 35. alkalommal rendezték meg az Alba Regia Éremgyűjtő Találkozót
Óriási érdeklődés mellett zajlott vasárnap a Szent István Művelődési Házban a 35. Alba Regia Éremgyűjtő találkozó, amelynek ideje alatt közel 140 asztalon 400 fő részvételével zajlott a szabad éremcsere.
A találkozót izgalmas előadások is tarkították, elsőként Szabó Zoltán építészettörténész előadásást hallhatták az érdeklődők „Mentorom: Kralovánszky Alán” címmel. Az előadás a "Fehérvári nagyjaink" éremsorozat legújabb darabjához kapcsolódott: az érme ezúttal tisztelgés a székesfehérvári ásatásokat hosszú éveken keresztül vezető Kralovánszky Alán régész előtt abból az alkalomból, hogy 50 éve fejeződött be a romkerti ásatások – az ő nevéhez köthető – harmadik szakasza.
Lehrner Zsolt alpolgármester köszöntőjében megemlékezett arról, hogy a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Fejér megyei Alba Regia szervezete idén 54 éves és fennállásuk alatt kiemelt helyet foglal el az idei év.
"Nem csak azért, mert idén két év szünet után végre személyesen találkozhatnak a numizmatikusok és az érdeklődők, hanem az idei 2022-es jubileumi évfordulók okán is! 800 éve adta ki II. András királyunk az Aranybullát, 50 éve fejeződött be a fehérvári Romkert, Koronázási és temetkezési bazilika régészeti feltárásának III. üteme, az akkor 1000 évesnek gondolt városalapítással egybekötve."
Székesfehérvár alpolgármestere kiemelte, hogy ehhez kapcsolódóan emlékérem veretésével az idén folytatja az egyesület a „Fehérvári nagyjaink" éremkibocsátásának sorozatát, amelyet 2013-ban indított el és azon nagyjainkat mutatja be, akik sokat tettek Fehérvárért, annak kulturális fejlődéséért. "A város önkormányzata külön köszönetét fejezi ki azért a kezdeményezésért és munkásságért, amelyet a Szent István Király Múzeum Királyok és Szentek kiállításához kapcsolódóan a Szegedi Éremverdével közösen készített a Székesfehérváron koronázott és eltemetett királyaink úgynevezett bronztányér sorozata fogadja a látogatókat a felújított múzeum új fogadócsarnokában. A numizmatika, mint a történelem egyik segédtudománya és ennek művelője A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Fejér megyei Alba Regia szervezete ezzel is szolgálja városunk kiemelkedő történelmi szerepének széleskörű ismertetését, népszerűsítését, jelentősen hozzájárul a Fehérváriság tudat elmélyítéséhez." - fejezte ki köszönetét Székesfehérvár alpolgármestere.
Csóka Ferenc az MÉE elnöke köszöntőjében az újkori numizmatika fővárosának nevezte Székesfehérvárt, hiszen egyedülálló dolog, hogy évenként emlékérmet adjanak ki egy városban. "Székesfehérvár az a város, ahol nemcsak nagy létszámú gyűjtőtársadalom van, hanem ilyen nagyszabású vállalkozásokat is végrehajtanak" - fogalmazott Csóka Ferenc.
Az érmeünnep Szabó Zoltán előadásával folytatódott, aki Kralovánszky Alánra emlékezett.
Szabó Zoltán, Kralovánszky Alán egykori kollégájaként és szellemi örököseként a középkori építészetnek és Szent István bazilikájának avatott szakértője. Szubjektív hangvételű előadásában felidézte azt a különleges, szinte apa-fiú kapcsolatot, amely mentorához fűzte. Előadásában Kralovánszky Alán olyan életszakaszairól is szólt, amelyek kevésbé ismertek az utókor számára: például arról, hogy 1957-ben koholt vádak alapján börtönbe zárták és tudományos pályafutása könnyen kettértörhetett volna, ha nem segítették volna olyan igaz barátok, mint Fitz Jenő, az István Király Múzeum igazgatója.