Egyre drágább a tej - Magyarországon 6-7 százalékkal növekedett a felvásárlási ár

Világszerte áremelkedéshez vezet a szűkös kínálat a tej és a tejtermékek piacán. Németországban az utóbbi időben literenként 10 centtel, vagyis 15-25 százalékkal ment fel a tej ára, és hasonló mértékű drágulást regisztráltak vagy várnak Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban is. Elemzők a globális hiányt az ausztrál szárazságra vezetik vissza, amely jelentősen megdrágította a tehenek legfontosabb takarmányát, a kukoricát. A növényt ráadásul egyre nagyobb mennyiségben használják fel bioetanol gyártására. Magyarországon is 6-7 százalékkal emelkedtek az első négy hónapban a tejfelvásárlási árak.
2007.06.05. 06:46 |
 Világszerte áremelkedéshez vezet a szűkös kínálat a tej és a tejtermékek piacán. Németországban az utóbbi időben literenként 10 centtel, vagyis 15-25 százalékkal ment fel a tej ára, és hasonló mértékű drágulást regisztráltak vagy várnak Franciaországban, Hollandiában és Belgiumban is. Elemzők a globális hiányt az ausztrál szárazságra vezetik vissza, amely jelentősen megdrágította a tehenek legfontosabb takarmányát, a kukoricát. A növényt ráadásul egyre nagyobb mennyiségben használják fel bioetanol gyártására, és az emiatt növekvő kereslet szintén árfelhajtó hatású.

 Ausztrália a világ egyik legnagyobb exportőr a tejtermékek piacán, így az ottani folyamatok globálisan éreztetik hatásukat. Az ottani termelés visszaesésével párhuzamosan egyre nagyobb a kereslet a tejpor és a tejfehérje iránt Kínában, illetve más ázsiai országokban, ezért az emelkedő árakat kihasználva a tejtermelő üzemek világszerte ezeknek az előállítását részesítik előnyben a friss tej rovására. A világ legnagyobb tejtermelőjeként számon tartott India februárban már arra is rákényszerült, hogy a hazai drágulás visszafogására megtiltsa a sovány tejpor kivitelét. Ennek ellenére az akkori áremelkedés után ebben a hónapban is újabbra számítanak az országban, a friss tej és a tejpor esetében egyaránt. Az USA-ban szakértők nem zárják ki, hogy a nyár folyamán megdől a tejgazdaságok nagykereskedelmi árainak eddigi, 2004. májusi rekordja. Itt szintén a növekvő exportkereslet viszi fel az árakat.

 Magyarországon is 6-7 százalékkal emelkedtek az első négy hónapban a tejfelvásárlási árak az elmúlt év hasonló időszakához képest – tudtuk meg Istvánfalvi Miklóstól, a Tej Terméktanács (TT) elnökétől. E tendencia tartósnak ígérkezik, mivel az árak az előrejelzések szerint a második-harmadik negyedévben sem mérséklődnek, pedig ilyenkor általában árcsökkenés következik be a termelés időszakos felfutása miatt. A mára kialakult, 66-67 forintos kilogrammonkénti felvásárlási árak 3-4 forinttal haladják meg a tavalyit. E bevételnek – figyelembe véve a 8,20 forintos uniós kvótatámogatást is – az elnök magánvéleménye szerint a közepes színvonalú üzemekben már kilónként (literenként) egy-két forintos nyereséget kell eredményeznie.

 Az árak javulása stabilizálhatja a hazai tejszektort, és megállíthatja a termelés évek óta tartó csökkenését – véli Istvánfalvi Miklós. Az ágazatnak 1,99 millió tonnás uniós termelési kvótája van, de a tavalyi belföldi értékesítés és az export együttesen csak 1,44 millió tonnát tett ki, vagyis a gazdasági szereplők nem tudták kihasználni a szabályozás adta lehetőségeket. Az elmúlt évi hazai eladások 13 százalékkal csökkentek, elsősorban az 5 százalékos áfaemelés és az import további térhódítása miatt. A statisztikák szerint a behozatal három-négyszeresére növekedett a 2004-es uniós csatlakozás óta, és ma már 20-25 százalékos részarányt képvisel a belpiacon.

 A tejfeldolgozók áprilistól számos terméknél 4-5 százalékos áremelést hajtottak végre – mondta Besenyei Ferenc, a Pannontej Zrt. vezérigazgatója, aki a TT elnökhelyettese is. Úgy ítéli meg, hogy a tejfelvásárlási áraknál őszig további 2 százalék körüli növekedés várható, de ez jelentős változást már nem von maga után a tejtermékek fogyasztói árában. Az import mellett a hazai cégek számára – vélik más szakértők – az élelmiszerláncok monopolhelyzete és az egyre nagyobb mennyiségű, sokszor kideríthetetlen származási helyű saját márkás termék is jelentős gondot okoz.

 Egyesek szerint a hazai keresleti piac ma már hiánytüneteket tükröz, de az ágazat egyre nagyobb exportot is lebonyolít. A fő célállomás Olaszország (oda 220 millió liter nyerstej mehet az idén), de januártól további értékesítési lehetőségek nyíltak meg Romániába a szomszédos ország EU-csatlakozása nyomán. Az oda irányuló kivitel elérheti a 30-50 millió litert 2007-ben.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.