-
Gyermekneurológus kongresszus
Székesfehérváron rendezik az idén 50 éves Magyar Gyermekneurológiai Társaság 48. kongresszusát. A tanácskozás részvevői megemlékeznek az alapítókról és megosztják egymással a diagnosztikában és a terápiás módszerekben szerzett tapasztalatokat, valamint az elérhető legújabb tudományos módszereket. A kongresszus csütörtöktől szombatig tart mintegy 200 résztvevővel.
2024.04.25. -
Szakmák Utcája
A Székesfehérvári Szakképzési Centrum valamennyi intézménye bemutatkozott szerdán az idei Szakmák Utcáján. A nap során a diákok és a szülők megismerkedhettek az iskolák képzési profiljával, valamint a duális képzésben résztvevő cégek munkájával is.
2024.04.24. -
Elkészültek a tervek
Egy modern, több szaunával és gőzkabinnal felszerelt wellnes részleggel bővülne, energetikailag pedig jelentősen korszerűbb lenne a városi uszoda, ha elindulhatna annak korszerűsítése 1-2 éven belül. A felújítási terveket a Városházán mutatták be.
2024.04.25. -
Gyermekneurológus kongresszus
50 éve alakult meg a magyar gyermekneurológusokat összefogó tudományos társaság, melynek 48. konferenciáját Székesfehérváron rendezik. Az orvosok az egyik fehérvári szállodában a gyermekeket érintő betegségekről, kezelési módokról tanácskoznak.
2024.04.25.
"Egy könyvtárost vártunk de az Arató Tóni jött" - születésnapi köszöntő
Arató Antal 1942-ben született, Budapesten. 1951-ben családjukat, mint osztályidegeneket – a nagypapa nyugalmazott vezérezredes volt - kitelepítették Budapestről. Szinte mindenüket elkobozták, egy 50 kilós csomaggal távozhattak vonattal Jászapátiba, ahol egy szoba-konyhás lakrészt kapott a három generációs család. „1953-ban Nagy Imre amnesztiát hirdetett, de Budapestre ekkor sem mehettünk vissza, Pest környéki albérletekben éltünk, sűrűn váltogatva azokat. Vidékről jártam be Pestre iskolába, a Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségiztem. Osztályidegen származásúként az egyetemi felvételemet nem javasolták. Ezért először vasesztergályos ipari tanuló voltam, de kiderült, hogy nem jól látok.” – emlékezett vissza e korai időszakra Arató Antal, majd így folytatta: „a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban volt akkoriban művelődési szakkör, amelyre én rendszeresen eljártam. Egy ilyen alkalommal a könyvtáros látta, hogy nagyon búslakodom. Beszélgettünk, erre beajánlott a könyvtárba raktárosnak. Mikó Zoltánról van szó, akit aztán 1956-ban kirúgtak, mert tagja volt a munkástanácsnak. Először 4, aztán 6, végül 8 órában dolgoztam a könyvtárnak, így sikerült lassan fejlődni. Később elvégeztem a hároméves középfokú könyvtáros tanfolyamot, végül elvégezhettem az Eötvös Loránd Tudományegyetem könyvtár-magyar szakát, levelező tagozaton.”
„Amikor elvégeztem az egyetemet, nem kaphattam lakást Budapesten.” – folytatta az ünnepelt. „Ekkor elmentem Jászberénybe könyvtárigazgatónak, mert ott kaptam szolgálati lakást. Tíz évet töltöttem el ott, utána visszamentem Budapestre, az Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi Módszertani Központjába. 1994-ben Székesfehérváron meghirdették a Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatói állását, amelyet megpályáztam. Mint módszertani könyvtáros, jártam a megyei könyvtárakat; tanácsadás, felülvizsgálat, szakfelügyelet, voltak a feladataim, így valamelyest ismertem már a fehérvári közeget.”
„Amikor Székesfehérvárra érkeztem nagyon befogadó közeggel találkoztam. Azt, hogy könyvtáros vagyok, mindig a közművelődési munkával együtt képzeltem el. Ideérkezésemet követően rengeteg pályázatot készítettünk, egész megyére kiterjedő vetélkedőket, író-olvasó találkozókat szerveztünk kollégáimmal. Igyekeztem rögtön bekapcsolódni a nagy múltú Vörösmarty Társaság munkájába, a Határon Túli Magyar Irodalom Hete szervezésébe, Székesfehérvár kulturális életébe. Tíz esztendeig az Árgus Ex libris rovatát vezettem, jelenleg is a Vár című irodalmi és közéleti folyóirat szerkesztőbizottságának tagja vagyok.”
Arató Antal díjai, kitüntetései:
• Szabó Ervin-emlékérem (1978)
• Fehér Rózsa-díj (1992)
• Supka Géza-emlékérem (2002)
• Bibliotéka emlékérem (2006)
• Pro Cultura Albae Regiae (2016)
• Magyar Arany Érdemkereszt (2016)
Isten éltesse sokáig, Tóni bácsi!