-
Kórusmuzsika a Magyar Királyban
Május 12-én, vasárnap 17.00 órakor a Hotel Magyar Király kupolatermében Kincseink az Évszakok címmel rendez koncertet a Primavera Kórus. A koncerttel a klímavédelem fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet.
2024.05.10. -
Hangszerbemutatók a zeneiskolában
A beiratkozást megelőzően ismét hangszerbemutatókkal várja a gyerekeket a Székesfehérvári Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola május 13-án, 15-én és 16-án. Az alkalmassági meghallgatások május 15-16-17-én lesznek az intézményben.
2024.05.10. -
Csataképversek
A Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termében mutatták be Tari István új kötetét. A délvidéki költő Csataképversek címmel tárta az olvasók elé gondolatait.
2024.05.10. -
Aranyat érő beszélgetések
Teltház fogadta az Aranyat érő beszélgetések estet az Aranybulla Könyvtárban. Bokros Judit vendégeiként a népszerű színészpár Cseh Kata és Balogh Mihály mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.05.09.
Egy este a Szózat költőjével a Királykúton Szörényi László irodalomtörténésszel
A költő születésnapjának előestéjén, november 30-án, csütörtökön 17 órakor kezdődő est házigazdája Bakonyi István irodalomtörténész.
A Szózat költője, Vörösmarty Mihály 1800. december 1-én született szegény kisnemesi családba a mai Kápolnásnyéken. Előbb a székesfehérvári ciszterci, aztán a pesti piarista gimnáziumban tanult, majd elvégezte a bölcsészkart, 1824-ben pedig letette az ügyvédi vizsgát is. Költői hírnevét az 1825-ben megjelent Zalán futása című hősi eposza alapozta meg, amelyért „a nemzet ébresztője” névvel illették. Legismertebb versét, a Szózatot, amely a Himnusz mellett nemzeti imádsággá lett, a reformkor kibontakozása idején, 1836-ban írta. A szabadságharc eseményei őt is magukkal ragadták, de Világos után bujdosni kényszerült: szülőföldjén falusi gazdaként nehéz anyagi körülmények között élt családjával. 1855 őszén betegsége miatt Pestre költözött, itt halt meg november 19-én.
Vörösmarty hivatásának tekintette az irodalmat, a romantika teljes stilisztikai, verstani lehetőségeit kihasználta, a regényen kívül számtalan műfajban maradandót alkotott. Epikusként, drámaíróként és színikritikusként is nagy hatással volt a korára, de talán mégis lírikusként emlegetjük őt a legnagyobbak között. A Gondolatok a könyvtárban, Az emberek, az Előszó vagy A vén cigány a versmondók kedvence ma is – az irodalomhoz értők A vén cigányt a modern magyar költészet első remekének tartják.
Szörényi László Széchenyi-díjas irodalomtörténész kutatási területe a magyarországi humanizmus, a magyarországi és az európai újlatin költészet, a XVII–XIX. századi irodalom, a XX. századi regény, valamint az élő magyar irodalom. Számos tanulmányt írt Vörösmartyról, költészetéről, drámáiról, a romantikához való viszonyáról. Az est házigazdája, Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész, író, főiskolai tanár ugyancsak sokat foglalkozott Vörösmarty életművével, Romantika Vörösmarty néhány drámájában című, két éve megjelent könyvében a drámaírót helyezte a középpontba.
A belépés ingyenes – mindenkit szeretettel várnak a szervezők, a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ, valamint a Vörösmarty Társaság.