Egész Európában visszaesett a reálbérek növekedése

Az európai dolgozók reálbéreinek kollektív szerződésekben megállapított emelkedése a 2006-os 2,7 százalékról 2007-ben 2,3 százalékra esett vissza – ez derül ki a Eurofound Európai Munkaügyi Kapcsolatok Megfigyelőközpontjának (EIRO) legújabb, nemrégiben megjelent adataiból. A 12 új tagállamban is csökkent a reálbérek emelkedése, a 2006-os 5,2 százalékról 2007-ben 5 százalékra.
2008.08.28. 07:46 |
 Az európai dolgozók reálbéreinek kollektív szerződésekben megállapított emelkedése a 2006-os 2,7 százalékról 2007-ben 2,3 százalékra esett vissza – ez derül ki a Eurofound Európai Munkaügyi Kapcsolatok Megfigyelőközpontjának (EIRO) legújabb, nemrégiben megjelent adataiból.

Az európai országokat vizsgáló, fizetésemelésekről szóló éves jelentés szerint nagy eltérések mutatkoznak az egyes tagállamok között, a bértendenciák és a fizetésemelések szintjét tekintve egyaránt. A korábbi EU15 országaiban tovább mérséklődik a bérek emelkedése, míg az új tagállamok esetében egyértelmű emelkedő tendencia figyelhető meg, az átlagos béremelkedés itt közel négyszerese az EU15 országaiban mért adatoknak.

A kollektív alku fontos szerepet játszik a bérmegállapítás terén Európában. A 27 EU tagállamot és Norvégiát vizsgáló, nemrégiben megjelent összefoglaló eredményei szerint a kollektív szerződésekben megállapodott nominálbérek emelkedése az EU-ban a 2006-ban mért 5,6 százalékról 2007-ben 7 százalékra nőtt. A korábbi EU15 országaiban az átlagos béremelkedés szintje 2006-ban 2,9 százalék volt, 2007-ben ez az érték 3,1 százalékra nőtt. A 10 új tagállamban a kollektív szerződésekben megállapított átlagos béremelkedés 2006-ban 8,5 százalék volt, mely 2007-ben 10,5 százalékra nőtt.
 
Bulgáriával és Romániával együtt, a 12 új tagállamra vetítve ezek az adatok 9 százalék és 11,9 százalék. Ha viszont az inflációt is figyelembe vesszük, az EU27 országaiban a reálbérek emelkedése a 2006-os 2,7 százalékról 2007-ben 2,3 százalékra esett vissza. Az EU15-ök esetében az átlagos reálbér-emelkedés 2006-ban csupán 0,8 százalékon volt, 2007-ben pedig 0,2 százalékra esett vissza.

A 12 új tagállamban is csökkent a reálbérek emelkedése, a 2006-os 5,2 százalékról 2007-ben 5 százalékra. A 10 új tagállam esetében ezek az adatok 5 százalék 2006-ban, és 4,1 százalék 2007-ben. A vizsgált időszakban a bértendenciák és a béremelkedések szintjének különbségei jelentős eltéréseket mutatnak az egyes tagállamok között. A fizetésemelések Görögországban és Írországban például messze megelőzik az EU15 átlagát 2006-ban és 2007-ben egyaránt.

Az új tagállamok közül az olyan országokban, mint Ciprus, Málta és Szlovénia a fizetésemelések szintje alacsony. Az új EU tagállamok csoportjának átlagát a kétszámjegyű fizetésemeléseket mutató Balti államok, Bulgária és Románia nyomta fel mindkét évben.

A tendenciákat tekintve a növekedés üteme 2006 és 2007 között 18 vizsgált államban emelkedett, egy országban változatlan maradt, kilencben pedig csökkent. Az emelkedés üteme növekedett az új tagállamokban, közülük legnagyobb mértékben Lettországban, Bulgáriában és Romániában, ám csökkent Cipruson, Máltán és Szlovéniában. Az EU15 államaiban a tendencia enyhe emelkedést mutat (a legmagasabb mértékű emelkedés Svédországban és Finnországban tapasztalható). Hollandiában azonban az emelkedés szintje nem változott; Ausztriában, Belgiumban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban pedig esett.

EU

  1. Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva

     Péntektől olcsóbban telefonálhatnak a magyar mobilszolgáltatók előfizetői az Európai Unió tagországaiba utazva, az uniós roamingdíj hatósági árcsökkenésének hatására. Az EU-ban működő mobilszolgáltatók mától maximum nettó 0,35 eurót számlázhatnak hívásindítás, és 0,11 eurót a hívásfogadás után az uniós tagországokban, és ugyanennyibe, vagyis 0,11 euróba kerül az SMS-küldés is.

    2011.07.01.
  2. Szerdától eltűnik a 75 wattos hagyományos izzó

     Szerdától nem rendelhetnek már 75 wattos hagyományos - vagyis nem energiatakarékos - izzókat sem az üzletek az Európai Unióban, a tagországok egy korábbi közös döntésének megfelelően. Az EU tavaly kezdte meg a hagyományos égők kereskedelmének felszámolását környezetvédelmi megfontolásokra hivatkozva. Először a 100 wattos izzókat vonták ki, majd idén szeptember 1-jétől a 75 wattosokon a sor.

    2010.08.30.
  3. Egy új felmérés szerint az európaiak nehezen jönnek ki fizetésükből

     Minden hatodik európai állandó nehézségekkel küzd a háztartási számlák kifizetésekor, és az uniós polgárok háromnegyede úgy gondolja, hogy országukban az előző évben nőtt a szegénység. Ezek a legújabb, a válság társadalmi hatásairól végzett Eurobarométer felmérés legfontosabb eredményei, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Bizottság. 

    2010.06.22.
  4. Az uniós polgárok kevesebb, mint fele sportol rendszeresen

     Az uniós polgárok 40%-a legalább hetente egyszer sportol és 65%-uk végez valamiféle testmozgást. Mindazonáltal 25%-uk csaknem teljesen inaktív – derül ki egy, az Európai Bizottság által közzétett, a sportról és a fizikai aktivitásról végzett különleges Eurobarométer-felmérésből. A németek 61%-a, az osztrákoknak pedig 57%-a tagja valamilyen sportklubnak vagy fizikai aktivitást is magában foglaló egyéb klubnak. Ez az arány Magyarországon 8%.

    2010.04.09.