Az eső ellenére is sokan szegődtek Székesfehérvár zsidó emlékeinek nyomába

Az eső ellenére is sokan gyülekeztek a zsinagóga emlékműnél vasárnap délelőtt, ahonnan az I. Székesfehérvári Zsidó Napok programsorozatának eseményeként indult történelmi séta. A „Székesfehérvár zsidó emlékei” című vezetett belvárosi túrán Gergely Anna muzeológus, történész kalauzolta az érdeklődőket, érintve Goldziher Ignác emléktábláját, az egykori izraelita árva és aggintézet, neológ zsinagóga és Goldziher Iskola helyét, valamint az Ősz utcai egykori gettót.
2018.12.09. 14:45 |
Az eső ellenére is sokan szegődtek Székesfehérvár zsidó emlékeinek nyomába

A fehérvári zsidóság története a XIII. századig nyúlik vissza. A középkori Fehérváron az ország egyik legtekintélyesebb zsidó közössége élt, akiket IV. Béla király kiváltságokkal jutalmazott. A korabeli Fehérváron zarándok,-és kereskedelmi útvonalak futottak össze, virágzó várost hozva létre, mely azonban a török kor alatt és után elnéptelenedett. A XVIII. századig nincs nyoma annak, hogy zsidó lakosság élt volna a városban.” - vezette fel a vasárnapi történelmi sétát Gergely Anna, muzeológus, történész aki kiemelte: „kiindulási pontunk megszentelt hely, az egykori zsinagóga épülete állt itt, gyönyörű neoromán stílusú templom volt, mór arabeszkekkel díszítve.”

A zsidók szabad királyi városokba való betelepülését az 1840./XXIX. törvénycikk tette lehetővé, ám Fehérvár megelőzte korát; A városi szenátus döntése alapján már 1837-től betelepülhettek a zsidók, a pangó gazdasági életet fellendítendő. Húsz családnyi emberről volt ekkoriban szó, amely már bőven elegendő volt ahhoz, hogy egy minjen összejöjjön." (A zsidó vallásban - az ősi hagyományokat követve - minimum tíz felnőtt korú zsidó férfinak szükséges összegyűlnie a közös imádkozáshoz).

A séta következő állmása Goldziher Ignác emléktáblája volt. Az épületben született Goldziher Ignác, nyelvész, orientalista, kultúrtörténész, az iszlám kiváló ismerője. „Budapesten, Lipcsében, Leydenben, Berlinben végezte tanulmányait, az arab és a héber kultúrát kutatta.” - emelte ki Gergely Anna, a séta vezetője.

1842-ben zsidó hitközség alakult Fehérváron, 1944 őszén iskolát indítottak, amely 1892-ben új épületet kapott, 1925-ben pedig felvette Goldziher Ignác nevét.

Fehérvári színes

  1. Pünkösdi Virágálom

    Idén is virágba borult Székesfehérvár Belvárosa Pünkösd alkalmából. Ezúttal a köztéri alkotások és épületek kapui helyett raklapból készült fotelekre készítették el pompázatos kompozícióikat hat székesfehérvári virágüzlet mesterei, továbbá a Szent Kristóf Ház lakói is közreműködtek a Városház téri dekorációban.

    2024.05.17.
  2. V. Mesés kiskertek

    A rendkívül változatos időjárás ellenére is sikerült megtartani az V. Mesés kiskertek kertépítő versenyt 18 fehérvári óvoda mintegy 300 kisgyermekének részvételével. A jégeső átmenetileg megzavarta ugyan a vetélkedőt, ám a fellegek gyorsan tovaszálltak, végül a napfény, a kitűnő hangulat, a jókedvű zsibongás győzedelmeskedett a Zichy ligetben.

    2024.05.17.
  3. Parkőrök Fehérváron

    A Városgondnokság tavasz eleje óta fokozatosan vezette be a köztisztasági tevékenységébe a parkőri szolgálatot. Több helyszínen: a Zichy ligetben, a Rózsaligetben, a Jávor Ottó téren, továbbá a Halesz parkban, valamint a Palotavárosi szabadidőparkban, váltott műszakban összesen hat ember dolgozik parkőrként.

    2024.05.17.
  4. Segítség az induláshoz

    A város Önkormányzata által indított gyermekvédelmi, gyermekjóléti és szociális program keretében bérlakással segítik a Városgondnokságnál dolgozó Fernandez-Radics Dávid életkezdését, aki 18 évesen a Befogadlak Baptista Gyermekotthonból költözik át a Mura utcai lakásba.

    2024.05.17.