-
Szabó Bakos Györgyné fogadóórája
Május 14-én, kedden délután tartja következő fogadóóráját Szabó Bakos Györgyné, Székesfehérvár 1. számú választókörzetének önkormányzati képviselője.
2024.05.10. -
Deák Lajosné fogadóórája
Fogadóórát tart Deák Lajosné önkormányzati képviselő: hétfőn 17 órától várja a 11. választókörzetben élőket.
2024.05.10. -
Harmincéves kapcsolat
Harmincéves Székesfehérvár és német testvérvárosa, Schwäbisch Gmünd tűzoltó közösségeinek kapcsolata, amely 1994 májusában köttetett.
2024.05.10. -
Várja az ügyfeleket a NAV
Az adóbevallás határidejéhez közeledve meghosszabbított nyitva tartással várja az ügyfeleket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
2024.05.10.
Az erőszakos kollektivizálás Fejér megyei mérlegét vonta meg Czetz Balázs előadása
„1956 októberében a forradalom kitörését követően pára nap alatt felbomlottak az addig megszerveződött termelőszövetkezetek, az embereik hazavitték az állataikat, visszavették a saját földjüket és a termelőeszközeiket.” - hangzott el az előadás bevezetőjében.
„1957 és 1961 között - amit korábban, a Rákosi-korszakban sem sikerült elérni - Fejér megye megközelítőleg 90 százalékát szovjet mintájú termelőszövetkezeti keretek közé kényszerítették. Ez az eseménysor erőszakkal történt, tehát a kényszer kifejezés megállja a helyét. Megszűnt az individuum, a gazdálkodókat, - akik korábban a maguk urai voltak - szövetkezetekbe kényszerítették. Valamennyi településen létrejött - minimum egy, de inkább több - termelőszövetkezet, tehát a paraszti társadalom felszámolása, az egyéni gazdálkodás eltüntetése jellemzően erre az időszakra esik.” - emelte ki Dr. Czetz Balázs, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltárának igazgatója.
„Fejér megyében 1945 előtt a nagybirtokrendszer dominált. 1945 nyarát követően történtek földosztások, amelynek során jellemzően nincstelen zsellérek, mezőgazdasági cselédek lettek új gazdák, akik később a termelőszövetkezetek derékhadát adták. Nekik nem volt több generációs tapasztalatuk, állataik, szerszámaik, ők - a közép és nagybirtokos gazdákkal ellentétben – könnyen beléptek a szövetkezetekbe.” - hangsúlyozta Dr. Czetz Balázs, aki hozzátette: a retorika szintjén önkéntes volt a kollektivizálás folyamata, a valóságban azonban sokszor fenyegetés, megaláztatások és fizikai erőszak hatására ment végbe, de adminisztratív eszközöket is bevetettek; a magángazdálkodók adóját például a háromszorosára emelték.
Az 1957. esztendőben Fejér megyében 128 fő TSZ-elnök volt, ebből 80 fő csak általános iskolai végzettséggel rendelkezett és mindössze 6 főnek volt szakirányú, mezőgazdasági végzettsége.”
„A kollektivizálás kapcsán sok igazságtalanság történt Magyarországon. Sok ember élete munkája egy pillanat alatt szertefoszlott; be kellett szolgáltatni mindent. A családok, akiknek földjeik voltak és keményen dolgoztak rajta, vagy állatokat tartottak államosították mindenüket. Mindezzel szétverték a nagycsaládokat, a faluközösséget, sokan a nagyvárosokba kényszerültek.” - hangsúlyozta Deák Lajosné, tanácsnok, a rendezvény támogatója.