„Augusztus 20. a magyarság legősibb nemzeti ünnepe.” – tiszteletadás Szent István szarkofágjánál

Augusztus 20-án szép székesfehérvári hagyomány, hogy első királyunk előtt tiszteleg Székesfehérvár városa és Fejér vármegye a Nemzeti Emlékhelyen. Szent István szarkofágjánál dr. Molnár Krisztián elnök ünnepi beszédében államalapítónk szellemiségének továbbvitelét kérte, valamint örömének adott hangot, hogy történelmi fővárosunk és közössége példásan épül-szépül, fejlődik.
2023.08.20. 19:21 |
„Augusztus 20. a magyarság legősibb nemzeti ünnepe.” – tiszteletadás Szent István szarkofágjánál

A Székesfehérvári Királyi Napok idén is rengeteg tartalmas programmal, világi és szakrális események sorával töltötte meg a város közösségeinek életét. Augusztus 20-án, Szent István ünnepén államalapító királyunkra és Székesfehérvár több mint ezeréves múltjára, történelmi fővárosként betöltött szerepére emlékezünk.

A Hungarikum Együttes előadásában a Szent István-dal a Magyarország az én hazám hangzott fel a tiszteletadás kezdetén a Nemzeti Emlékhelyen.

Szent István szarkofágjánál köszöntőbeszédet mondott dr. Molnár Krisztián, a Fejér Vármegyei Közgyűlés elnöke, aki Szent István örökségével kapcsolatban kiemelte, hogy „az államalapítással Szent István elindította a magyarságot egy úton, azonban rajtunk is múlik, hogy mit hagyunk belőle örökül. Rajtunk és csakis rajtunk múlik, hogy építjük-e az éltető, biztos alapot adó sziklákat vagy romboljuk. Mi, valamennyien nap mint nap tevékenyen részt veszünk államunk alakításában, a szavazófülkékben, életmódunkkal, megnyilvánulásainkkal, hogy mit tartunk értéknek.”

A közgyűlés elnöke beszédében a nemzeti szuverenitás fontosságára is felhívta a figyelmet: „Szent István is több mint ezer esztendővel ezelőtt nem csupán megálmodta, de meg is teremtette a magyarok saját országát, mely hű szövetségese ugyan a keresztény Európának, de politikáját mindig a saját, jól felfogott érdekeiből vezette le. Isten adta jogot, hogy egy országnak, egy nemzetnek nem kell a saját érdekeit idegen érdekeknek alárendelnie. Azt, hogy egy országnak nem kell olyan törvényeket és olyan intézkedéseket hoznia, amelyeknek saját polgárai a vesztesei lesznek, nem pedig a nyertesei.”

Beszédének végén méltatta a Székesfehérvári Királyi Napokat. Mint fogalmazott: „Ennek az ünnepségsorozatnak – ami önmagában is sokkal több, mint egy kiemelkedően színvonalas összművészeti fesztivál – lelke is van.”

Szent István szarkofágjánál a város és a vármegye vezetői, országgyűlési képviselői, Székesfehérvár és Fejér vármegye közgyűlésének tagjai, továbbá a történelmi egyházak vezetői, a fegyveres, a rendvédelmi és az igazságügyi szervek képviselői virágelhelyezéssel tisztelegtek.

Ezt követően a jelenlévők közösen sétáltak az Országalmához, hogy csatlakozzanak a Fehérvári királyok menetéhez.

A Koronás Parktól indult az ünnepi felvonulás, az Árpád-házi királyi családok tagjait megformáló 23 óriásbábot hagyományőrző csoportok, zenészek és néptáncosok kísérték. A Fő utcán végigvonuló menetet sokan megcsodálták, sőt csatlakoztak is az ünneplőkhöz, hogy a Városház téren és a Kossuth utcán át közösen érkezzenek meg a Szent István térre, Székesfehérvár ünnepi közgyűlésére.