Alba Iulia

2017.04.03. |
Erdély ősi történelmi fővárosa, egyúttal román ortodox egyházmegyei központ, érseki székhely. 1542 és 1690 között az Erdélyi Fejedelemség fővárosa.
Kolozsvártól 95 km-re délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál emelkedő 230 m magas fennsíkon fekszik. Kb. 65.000 lakosa van.

Történelem:
Erdély minden történelmi és politikai sorsfordulója idején kulcsfontosságú események zajlottak a városban és környékén. A 16.-17. században több erdélyi fejedelem székhelye. A régi hagyományok ápolását ma a város szellemi központjának tartott Mailáth Gusztáv Lyceum szolgálja, amely egész Erdélyből válogatott diákokat.

A testvérvárosi kapcsolat létrejöttéről:
Gyulafehérvárnak az 1989. évi romániai politikai fordulat idején Székesfehérvár jelentős segítséget nyújtott. A testvérvárosi kapcsolatfelvétel egyik előmozdítója volt ez az esemény.
A rövidesen létrejött testvérvárosi kapcsolat fontos szempontja volt, hogy két ősi városról, két Fehérvárról van szó, melyek püspöki székhelyek.

Gazdaság:
Gyulafehérvár fontos közlekedési utak csomópontjában fekszik. Fejlett feldolgozóipara van, kiemelkedő ezen kívül a porcelán gyára, szőnyeggyára, de a cipőkészítés és más könnyűipari ágazat is jelen van. Környékén fejlett a bányászat és a fakitermelés.

Nevezetességek:

  • A többszörösen lerombolt, meggyengített vár helyére a 18. század első felében a Habsburgok új erődítményt építettek. Ennek falai és bástyái nagyobb részben ma is állnak. Látványos a naponta eljátszott jelenet, amikor a helyiek Habsburg korabeli ruhákban felvonulnak, majd kilőnek egy ágyút a várból.
  • érseki székesegyház: a 13. században épült, az erdélyi fejedelmek temetkezési helye, 1991-től érseki központ. Ma is itt láthatóak a Hunyadiak síremlékei, valamint Izabella királyné és János Zsigmond fejedelem gazdagon díszített kőszarkofágjai. A főbejárattól balra Fráter György sírja látható.
  • ortodox székesegyház: a târgovistei templom mása, a 20. század elején épült. A katedrálisban koronázták meg I. Ferdinándot és feleségét Mária királynőt 1922-ben.
  • fejedelmi palota: A hajdani püspöki palotát János Zsigmond alakíttatta át fejedelmi palotává. Itt lakott Izabella királyné Buda bevétele után. A mennyezet Egerházi János festményei díszítik. A palota belsejét flandriai gobelinek, selyem és bársonyterítők, függönyök, keleti szőnyegek és berakásos bútorok emelték a fejedelmi udvartartás színvonalára. 1658-ban a török-tatár csapatok feldúlták Gyulafehérvárt, ekkor érte támadás a palotát is. 1700-ban az épületet kaszárnyává alakították át, ekkor tették tönkre a belső díszítést.
  • A székesegyház szomszédságában áll a püspöki palota. Reneszánsz és barokk stílus keveredik benne.
  • a Babilon-házban látható a Román Egyesülés Múzeuma
  • A volt tiszti kaszinó épületében alakították ki az Egyesülés Termét. 1918. december 1-jén itt mondták ki az erdélyi románok egyesülését Romániával. Ma az egyetemi komplexum része.
  • Szent György-kapu
  • A Batthyáneumot gr. Batthyány Ignác erdélyi püspök alapította 1794-ben. Először csillagvizsgálónak készült, majd a püspök fokozatosan bővítette ásvány- és éremgyűjteménnyel, könyvtárral. A Batthyáneum 55 000 kötetes püspöki könyvtárának kódexei világhírűek. Az egyik latin nyelvű kódexből került elő a harmadik legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a gyulafehérvári sorok 1310-ből.