Aktualitások

2017.03.04. |

13.1 VERSENY A VÉDELMI FELKÉSZÜLÉS JEGYÉBEN

A BM. Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által meghirdetett felmenő rendszerű ifjúsági versenyhez a Székesfehérvári Polgári Védelmi Kirendeltség is csatlakozott, így már hatodik alkalommal került megrendezésre a két korcsoportos polgári védelmi-katasztrófavédelmi verseny.

A tájékoztatás-felkészítés egyik eszközeként kezeli a kirendeltség az ifjúsági versenyeket és erre fokozott hangsúlyt fektet. Immár hagyományosan a városi oktatási intézményekben, igény szerint polgári védelmi vándorkiállítással is felhívjuk a tanulók figyelmét a polgári védelmi feladatokra. Az előző ténynek is köszönhető, hogy a kirendeltség illetékességi területéről mérte össze tudását 2003. április 24-én: 21 általános iskolás csoport 126 fővel, 18 középiskolás csapat 108 fővel összesen 39 csapat, ami 234 diákot jelentett.

Általános iskolás korosztálynál a verseny sorrendje a következő:

I. Gorsium Általános Iskola - Tác
II. Dr Zimmermann Ágoston Ált. Isk. Mór
III. Általános Iskola Csabdi I.sz.csapata

Középiskolás korosztályban a verseny sorrendje a következő:

I. Vasvári Pál Gimnázium csapata Székesfehérvár
II. Árpád Szakképző Kollégium csapata Székesfehérvár
III. Árpád Szakképző Iskola I. sz. csapata Székesfehérvár

Egészségügyi különdíj - Megyei Vöröskereszt felajánlása
Általános Iskola: Csapdi I. sz csapata

Polgári Védelmi Szövetség különdíj
Általános Iskolás korosztályban
Mátyás Király Ált.Isk. -Csór

Középiskolás korosztályban
Árpád Szakképző Kollégium

A versenyre való felkészülés segítése érdekében a kirendeltség oktatótermében külön felkészülési napokat szervezett heti két alkalommal saját, illetve felkért előadókkal. Ez a felkészülés folyamatosan folyt február hónaptól a verseny végrehajtásáig.
A verseny napján az időjárás csak kicsit kedvezett a részt vevőknek, akik a Velencei hegységben: Pákozd-, és térségében mérték össze felkészültségüket. A közel 10 km hosszú pálya próbára tette a diákok és kísérőik állóképességét.
A hét állomáson adtak számot a katasztrófavédelmi, polgári védelmi, tűzvédelmi, egészségügyi és közlekedési ismeretekről. Valamennyi állomáson a hitelesség biztosítása érdekében a megfelelő szakmai szervezetek képviselői fogadták a versenyzőket.
A polgári védelmi, katasztrófavédelmi ismereteken túlmenően a diákok megismerik szűkebb környezetüket, hisz a verseny minden évben más és más helyszínen kerül megrendezésre.
A feladatot valamennyi csapat teljesítette, mely egyeseknek eredményesebben, másoknak pedig kevésbé sikerült. Az eredmények értékelése után kialakult a csapatok sorrendje és hogy ki képviseli a kirendeltséget a megyei versenyen. A kialakult sorrend a következő:

Az előzőeken túlmenően környezet védelmére és szeretetére is nevel, hisz természeti értékeink védelme is része a feladatoknak. Ezt a törekvést erősítette felajánlásával a Székesfehérvár Környezetvédelmi Bizottsága, mely valamennyi részt vevő részére biztosított 1-1 példányt Székesfehérvár Megyei Jogú Város Környezetvédelmi programja című kiadványból.

Minden helyezett az oklevél mellett tárgyjutalomban részesült, valamint korcsoportonként az 1-3 helyezett csapatok egy egynapos autóbuszos kiránduláson vehettek részt júniusban, és képviselték a kirendeltséget a megyei versenyen. Ezúton is megköszönjük a verseny sikeres végrehajtásához nyújtott segítséget az alábbi szervezeteknek: FM Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Székesfehérvári Önkormányzat, Mór város Önkormányzata, Székesfehérvár MJV Közbiztonsági Bizottsága, valamint Környezetvédelmi Bizottsága, Móri Önkéntes Tűzoltóság, Városi Rendőrkapitányság, Városi Tűzoltóparancsnokság, Megyei Vöröskereszt, Nagysándor József Híradózászlóalj, Cerbona Rt., valamint az Albacomp Rt.

13.2 A Polgári Védelem Világnapja - Március 1.

A rendvédelmi szervek három tavasz ünnepe március 1-én a Polgári Védelem Világnapja-val vette kezdetét, melyet április 24-én a rendőrség, május 4-én a tűzoltók ünnepe követ. A Nemzetközi Polgári Védelmi szervezetek 1991. évi IX. közgyűlésének döntése óta ünnepeljük.
A veszéllyel örök idők óta együtt él az ember és minden kornak megvoltak a maga védekező mechanizmusai.
A polgári védelem, mint olyan szervezetszerűen 1935 óta tevékenykedik. A második világháborút megelőzően egy honvédelmi miniszteri rendelet hívta életre a szervezetet, mint Légoltalom. Ezt követte az állampolgárok önkéntes szerveződése, a Légoltalmi Liga megalakulása 1938-ban. A háború alatt szinte minden településen működött a szervezet, és dolgozott az állampolgárok és az anyagi javak védelme érdekében.
A második világháborút követően az újjáalakult szervezet még Légoltalomként tevékenykedett, de 1960-ban Polgári Védelemként új elvárásokkal és feladatokkal kibővülten kezdte meg tevékenységét. A feladatok végrehajtását ekkor még reguláris erők is segítették, hisz polgári védelmi ezred és zászlóaljak tevékenykedtek, melyek részt vettek a jelentős árvízi védekezési feladatokban.
A feladatrendszerben először történt jelentős átszerveződés a nyolcvanas években, amikor is nagyobb jelentőséget kapott a békeidőszaki katasztrófák és azok következményének felszámolása.
A megalakulástól hosszú út vezetett 1996-ig, amikor a Magyar Köztársaság Országgyűlése elfogadta a Polgári Védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvényt. Ezzel új fejezet kezdődött a polgári védelem életében. A törvény meghatározza az állam feladatát és kötelezettségét egészen az egyes állampolgárig.
A következő jelentősebb szabályozás az 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófavédelmi törvény volt, mely érintette a szervezetet és a feladatokat. A törvény hatályba lépését követően nem sok idő volt a gyakorlásokra, az élet azonnal bizonyítást követelt. A szervezet és feladatrendszer próbája 2000. évtől kezdődően folyamatosan az ár-és belvízvédelmi védekezés és az ezt követő helyreállítás során történt meg.
A két alaptörvény már megfogalmazza a polgári védelem-katasztrófavédelem jelen és jövőbeni feladatait, kihívásait, melyek nem kisebbek, mint a terrorizmusból, a migrációból, az etnikai problémákból, a természeti és civilizációs katasztrófák kezeléséből, a helyreállításból adódó feladatok.
Az elmondottakból kitűnik, hogy ez nem csak egy szervezet, hanem ennél több, több szervezet összehangolt tevékenységét igénylő feladatrendszer.
A története során a szervezet mindig az emberek biztonságát, a bajban megsegítésükért, az anyagi javak védelméért dolgozott és dolgozik jelenleg is, elnevezésétől függetlenül.

13.3 Prevenciós program

Korunk ipari és technikai fejlődésével megnőtt a civilizációs eredetű veszélyek száma. Nem elhanyagolható a természeti erők által okozott károk nagysága sem.
A polgármesterek szerepe a katasztrófavédelmi munkában elengedhetetlen, hiszen Önökre jelentős feladatok hárulnak, hogy a településük minél kisebb veszteségekkel vészelje át a veszélyhelyzeteket. A veszélyek megelőzése (prevenció), a veszélyekre való felkészülés legalább olyan fontos, mint a veszélyhelyzet szakszerű, gyors elhárítása és a helyreállítás. Bizonyított tény, hogy a felkészült településeken az elszenvedett károk mértéke számottevően alacsonyabb, mint a készületleneké. Ha a település intézményei Prevenciós Programmal rendelkeznek, jó eséllyel vehetik fel a küzdelmet a veszélyekkel.

13.3.1 A Prevenciós Program bevezetése

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az intézményi felkészítés új alapokra való helyezése érdekében kísérleti jelleggel megkezdte a Prevenciós Program bevezetését 2001-ben. A bevezetés során beérkezett helyi tapasztalatok értékelését követően 2002-ben megkezdődött a Program országos bevezetése. A Programba Fejér megye 2002. februárjában kapcsolódott be.

13.3.2 Prevenciós Program kidolgozása

Több törvény, jogszabály rendelkezik arról, hogy a katasztrófavédelem különböző területein milyen feladatok hárulnak a polgármesterekre. E dokumentumok azonban csak a keretét teremtik meg a katasztrófavédelmi munkának. Ezt a keretet minden település más-más tartalommal tölti meg, minden polgármester a helyi sajátosságok figyelembevételével gondoskodik e feladatok végrehajtásáról. E munkában az intézmények vonatkozásában az intézményvezetők a segítői a polgármestereknek. Rájuk hárul a veszélyhelyzetekre történő intézményi szintű felkészülés tervezése és szervezése is. A katasztrófavédelmi feladatok három időszakban jelennek meg:

Megelőzési, felkészülési időszak
A veszélyhelyzet kezelésének és elhárításának időszaka
A helyreállítási időszak

A megelőzési időszakban végzett munka (prevenció) nagyban befolyásolja a veszélyhelyzet-kezelési és elhárítási időszak veszteségeit és a helyreállítási időszak teendőit. A megelőzés fontosságát támasztja alá az a gyakorlati tapasztalat is, hogy azokon a településeken, ahol a prevenciós munka magas színvonalú, ott a bekövetkezett veszélyhelyzet esetén kisebb az anyagi veszteség, a veszélyelhárítás is szervezettebb és hatékonyabb, a helyreállítás gyorsabb, zökkenőmentesebb. Az intézményvezetők feladata és felelőssége a közösségük felkészítése a veszélyekre, a védekezés kereteinek megteremtése. Mindezt a prevenciós időszakban kell megtenniük.

13.3.2.1 A program szükségessége

Az elmúlt időszak eseményei, a világban és hazánkban bekövetkezett katasztrófák arra hívják fel a figyelmet, hogy senki sem védett a veszélyekkel szemben, senki sem mondhatja, hogy "velem ez nem történhet meg!" Az is bizonyított tény, hogy azok a közösségek védettebbek a veszélyekkel szemben, amelyek felkészültek rájuk, ismerik a természetüket, a veszélyhelyzetekben követendő magatartási szabályokat, a veszélyhelyzet-kezelés elemi lépéseit. A polgármester a település első számú katasztrófavédelmi felelőse, a település intézményeivel kapcsolatos katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásában azonban az intézményvezetőkre támaszkodik. Az intézményvezetőknek gondoskodniuk kell az intézmény katasztrófavédelméről, számolnia kell azzal, hogy a veszélyhelyzetek bármelyike elérheti az intézményét, és ennek tudatában tervszerűen készülnie kell a védekezésre.

13.3.2.2 Közösségek felkészítése a veszélyekre

A katasztrófavédelmi tevékenység a prevenciós időszak, a veszélyhelyzet-kezelési időszak és a rehabilitációs időszak feladataira tagolódik. A különböző időszakok hatékonyságát az határozza meg, mennyire vagyunk felkészültek, mennyire ismerjük a segítők körét, hogyan tudunk illeszkedni a segítők tevékenységi rendszerébe. Készüljünk fel a veszélyekre és tegyük felkészültebbé a közösségünket is.

13.3.3 Feladatok

Ismerkedjünk meg a katasztrófák fajtáival, tulajdonságaival, hiszen ezek nagyban befolyásolják a döntéseink helyességét vagy helytelenségét.
Ismerkedjünk meg azokkal az alapvető törvényekkel, valamint a jogszabályokkal is, amelyek alapján a katasztrófák elhárítását állami és helyi szinten kezelni kell.
Tájékozódjunk a szükséges válaszlépések lehetőségeiről, az alkalmazandó magatartási szabályokról.
Ismerjük meg azokat a szervezeteket, amelyek segítségünkre lehetnek.
Készítsünk Prevenciós Programot, gyakoroljuk a végrehajtását.

Az intézményvezető veszély esetén nem csak a dolgozóiért felelős, hanem az intézmény jellegéből adódóan az intézményben megjelenő állampolgári körért is. E tevékenysége akkor a leghatékonyabb, ha Prevenciós Programot készít, amely kiterjed a prevenciós, a veszélyhelyzet kezelési és elhárítási, valamint a rehabilitációs feladatokra egyaránt, és amelynek használhatóságát a gyakorlatban is kipróbálja, a benne foglaltakat megismerteti a dolgozóival, az intézménye érintett látogatóival, ügyfeleivel.

Az önkormányzati fenntartású intézmények profiljukat tekintve nagyon különbözőek. Mindegyikben közös azonban, hogy az intézményvezető a szakmai, pénzügyi, igazgatási feladatokon túl ellátja a biztonsággal kapcsolatos feladatok irányítását is. Ha az intézményvezető ezeket feladatokat elhanyagolja, veszélyezteti a rábízott dolgozók életét és az anyagi javakat. Az intézményvezető leghatékonyabban akkor készíti fel a közösségét a veszélyekre, ha Prevenciós Programja jól átgondolt, a realitásoknak megfelelő. Ezen intézmények mindegyikére elmondható, hogy különös gondot kell fordítaniuk az értékes vagyontárgyak védelmére, mentésére.

Az intézmények célszerű felosztása a felkészülés és a Prevenciós Program típusa szempontjából a következő szerinti:

közoktatási intézmények
szociális intézmények
egészségügyi intézmények
sportlétesítmények
egyéb intézmények (polgármesteri hivatalok, közművelődési intézmények gazdálkodó egységek, stb.)

Az egészségügyi intézmények a 29/2000. (X. 30.) EüM r. alapján készítenek katasztrófatervet. Természetesen emellett bővíthetik azt a Prevenciós Programmal.

A fentiekből kitűnik, hogy a védekezésre való felkészülés igen szerteágazó tevékenység, amely puszta improvizációval nem kezelhető hatékonyan, hanem alapos tervezést, precíz felkészülést, összehangolt cselekvési rendet igényel.

13.4 A Prevenciós Program főbb részei

Az intézményi Prevenciós Program intézményenként különböző, de vannak olyan részei, amelyek minden intézményben közel azonosak vagy hasonlóak. A Prevenciós Program javasolt felépítése:

A település, településrész térképe, megjelölve rajta az intézményt;
A lakóhely rövid jellemzése, fekvése, sorolása;
Időjárási viszonyok, földrajzi jellemzők,
Az intézmény jellemzői:
- fő tevékenység, melléktevékenységek, vezetés-szerkezet;
- alapterülete, felépítése, helyiségek száma, kijáratok, fűtés, világítás, lépcsőházak, telefonvonalak, intézményi rádió, elzárkózásra alkalmas helyiségek;
- megközelítési lehetőség, fő útvonalak;
- az intézmény dolgozóinak száma, tanulóinak, gondozottainak száma, az átlag napi látogató-, ügyfél-, néző-, stb. szám, utalva arra, hogy mely időszakban milyen a megoszlás;
- egyéb sajátosságok.
Az Intézményi Prevenciós Munkacsoport (IPM) tagjainak névsora, legfontosabb telefonszámok, kompetenciák, kötelességek.
A veszélyhelyzet-elemzés alapján számba vehető külső és belső veszélyek felsorolása. (A katasztrófaküszöböt elérő és el nem érők egyaránt.)
A veszélyhelyzetek elkerülésére vonatkozó alapvető katasztrófavédelmi (tűzvédelmi, polgári védelmi), munkavédelmi elvek rögzítése; mellékelve az intézményre vonatkozó Tűzriadó tervet, továbbá ha van, Tűzoltási tervet, Riasztási és segítségnyújtási tervet. (ehhez felhasználhatók a jelenleg érvényben lévő tűzvédelmi, munkavédelmi, balesetvédelmi szabályzatok).
Az elhárításra, az emberi élet és az anyagi javak mentésére vonatkozó feladatok tervezése veszélytípusonként mind a külső, mind a belső veszélyeztető helyzettípusok figyelembevételével, az intézmények adottságai, elhelyezkedése, felkészültsége függvényében. A bentlakásos intézmények (szociális otthonok, kollégiumok, hetes bölcsődék, stb.) fordítsanak gondot az éjszaka előforduló veszélyekkel kapcsolatos tervezésre. Javasolt elemek:
- a kialakult helyzet felmérése (ki, hogyan, kinek jelenti), a segítségkérés módja;
- riasztási lánc a feladat-végrehajtók részére, (kettős biztosítás azért, hogy a lánc megszakadása esetén legyen másik alternatíva, ki, kit, hogyan, mennyi idő alatt);
- riasztási módok kialakítása azok részére, akiket a veszély fenyeget (kolomp, sziréna, csengő, stb.);
- áttekinthető helyszínrajz, az épület alaprajza;
- részletes cselekvési program az emberi élet, az anyagi javak mentésére a felelősök megjelölésével;
- az épület kiürítési terve;
- intézkedés a mentést végzők biztonsága érdekében;
- az épületbiztonsággal kapcsolatos intézkedések (tűzvizsgálat, értékek számbavétele, kárfelmérés, műszaki mentés);
- a kommunikációs feltételek kialakítása belül, kívül. (ki, kinek, hogyan nyilatkozhat, ki felelős a tájékoztatásért).
A védekezéshez szükséges eszközök felsorolása, az épületbiztonsági teendők számbavétele, műszaki mentőeszköz-beszerzés lehetőségei.
A felkészítésre vonatkozó intézményi terv. Dokumentáció az alapozó-, és az éves felkészítésekről.
A feltételezhetően előforduló helyreállítási feladatok felsorolása, felelősök, határidők.
- kárfelmérés, a károk jelzése az önkormányzat felé;
- a kisebb károk elhárítása, "eseménynapló" vezetése;
- vállalkozó szakemberekkel tárgyalás;
- anyagszámlák gyűjtése;
- a pénzeszközök visszaigénylése;
- a fokozott balesetvédelmi intézkedések bevezetésére vonatkozó elképzelések.