Császárok is lehettek volna - Jankovics Marcell előadása III. Béla és Mátyás királyokról

Jankovics Marcell, Kossuth-díjas rajzfilmrendező, grafikus, kultúrtörténész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke „Akik császárok is lehettek volna” című, a Szent István Király Múzeum „Teste Fehérvárott nyugszik” kiállításához és a csütörtöki, egész napos „Mátyás és a reneszánsz” programsorozathoz kapcsolódó előadására várták az érdeklődőket szerdán, Székesfehérváron, a Városháza Dísztermébe. Az előadás Árpád-házi III. Béla (1172-1196) és Hunyadi Mátyás (1458-1490) – életét idézte fel. 
2018.03.28. 21:01 |
Császárok is lehettek volna - Jankovics Marcell előadása III. Béla és Mátyás királyokról

A címben szereplő uralkodók életének egy bizonyos szakaszában úgy látszott, akár császár is válhat belőlük: Béla Keleten – mint Bizánc császárságának örököse –, Mátyás pedig Nyugaton.” - mondta köszöntőjében a házigazda, Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója, majd levetítették Jankovics Marcell „Az Árpádok emlékezete - keresztesek Magyarországon” című animációs filmjének második részét. (Az animációs film a kiállítás látogatása alkalmával megtekinthető.)

III. Béla nem elsőszülött volt, apja, II. Géza halálakor az országban teljes volt a zűrzavar. III. István, Béla bátyja többé-kevésbé tudta kezelni a helyzetet, de ellenkirályok (III. László és IV. István) is felléptek ellene.” - kezdte előadását Jankovics Marcell. „Magyarországon Könyves Kálmán király óta közepes vagy gyengébb királyok követték egymást, III. Bélával kerül újra erős kezű uralkodó a trónra, aki a bizánci példa nyomán jól megtanulta, hogy az államszervezet legfontosabb tényezője a központosított hatalom, ezért ennek megfelelően szervezte meg a hadsereget, pénzügyeket és az írásbeliséget. Egyetem híján Észak-Itáliába küldi a tehetséges magyar fiatalokat tanulni, Padovából tér haza Anonymus, a később megszervezett kancellária vezetője.

1187-ben a muszlimok elfoglalták Jeruzsálemet, amelynek felszabadítására indult, Oroszlánszívű Richárd, angol király által vezetett európai keresztes hadsereget átengedte az országon. „Krisztus seregét vendégszeretően fogadta” - írta róla Richárd, londoni kanonok. Amikor Halics és Volhínia fejedelmei hajba kaptak, III. Béla bevonult, de fiát, a későbbi II. Andrást ültette a trónra. Az ország területén öt monostort építtetett a ciszterci rendnek. Elsőszülött fiát 1196-ban, még életében megkoronáztatta és a szokásoktól eltérően az egész országot neki adta. Halála napját, noha ez csak a szentté avatottak esetében szokásos - pápai hozzájárulással - a Béla név napjává tette a magyar nép.

Mátyás király koronázásakor, 1458-ban a Szent Korona nincs az országban és egészen 1464-ig nem is jutott hozzá, mert azt az özvegy Erzsébet királyné kilopatta a Visegrádról és egész egyszerűen kivitte az országból. A korona III. Frigyes császárhoz kerül és Mátyás csak 80 ezer aranykorona árán tudta tőle kiváltani. Mivel a fiatal uralkodó legitimációs hiátust nem engedhetett meg magának, már akkor felmerülhetett benne a német-római császári cím megszerzésének gondolata. Ehhez a célhoz esetleges útvonalként jöhetett szóba a cseh trón, Mátyás szinte egész életében hadat viselt a csehek ellen. (A cseh király egyben német választófejedelem is volt.) Felmerülhetett Luxemburgi Zsigmond király neve, mint ezen törekvés előképe, hiszen Zsigmondot korábban német-római császárrá koronázták. „Sajnos ez a törekvés III. Frigyesnek sikerült, aki dinasztikus értelemben (Habsburgok) tudott a birodalom császári székébe ülni” - zárta előadását Jankovics Marcell.