-
Közönségkori az arénában
Az sem marad jég nélkül, aki lemarad a nyitóhétvége mérkőzéseiről: az Alba Arénában a következő hetekben április 22-én, vasárnap, április 26-án, pénteken és április 27-én, vasárnap közönségkorcsolyát rendeznek, ahol a nézők kipróbálhatják az aréna jegét. A jégfelület május 1-jén egy Arénabulival búcsúzik.
2024.04.20. -
Lakossági szúnyoglárva program
A tavalyi csapadékos nyár és a február óta tapasztalható, az évszakhoz képest jóval melegebb időjárás miatt már erőteljesen érezhetjük a szúnyogok jelenlétét. Bár a mostani hűvösebb idő lassítja fejlődésüket, Székesfehérvár köz- és külterületein már megkezdődött a biológiai szúnyoggyérítés.
2024.04.19. -
Tarantula Expo és nemezes műhely
Két programra is várják az érdeklődőket április 20-án, szombaton a Gárdonyi Géza Művelődési Házban. 10.30-tól nemezes műhely kezdődik, majd 13.00 órától látogatható az XXL Tarantula Expo kisállat kiállítás.
2024.04.19. -
Kézműves táborok idén is
Idén is meghirdette nyári diáktáborait a Fehérvári Kézművesek Egyesülete. Július 1-5-e között, valamint augusztus 12-16-a között lesz egy-egy turnus, melyekre már lehet jelentkezni.
2024.04.19.
Béke, nyugalom és önmérséklet - adventi gondolatok Hirt Károlytól
(Egy igaz történet okán)
Az idős néni görnyedt háttal, csoszogva közelített a pénztár felé. Kezében a hiper áruház legkisebb bevásárlókosara, alján néhány gondosan összegyűjtött édesség. Azt a kasszát célozta meg, amelynél reményei szerint a legkevesebbet kell ácsorognia. Úgy tűnt jól döntött. De tévedett. Hasonló testtartással vágódott be elé tömött bevásárló kocsijára támaszkodva két kisiskoláskorú gyermekével az apa és felesége. (Ne gondoljuk, hogy a családfő mozgássérült lenne. Ő csak annak a „sportágnak” a jeles képviselője, amelynek mozgásformáját a gyaloglás-szörfözés-bobozás-rollerozás eszenciájaként írhatjuk le: a bevásárlókocsi driftelésé….)
A néni nem tervezett új pályát. Reménytelen kalandokba már nem bocsátkozott. Beállt a sorba. Türelmesen végig nézte, amint a kocsi feneketlen gyomrából előkerültek a család hétvégéjére szánt finomságok. A jóltápláltság minden jellemzője ott volt a gyerekeken.
Mi lesz itt karácsonykor…? – kérdezi halkan, alig hallhatóan a néni a mögötte állótól, a sorok írójától, de inkább csak magától.
Értelmes válasz helyett sablonok, hogy „biztosan előre vásárolnak”, hogy „szerencsére van az embereknek pénze”, meg hogy „az ő dolguk”...
Szalagra kerültek az édességek. Csokoládé, szaloncukor és narancs. A klasszikusok… És velük az emlékek is. A várakozás hangulata. Ahogyan kis gyermekként számoltuk mennyi van még vissza Mikulásig és mikor jön a Jézuska? Az évtizedek elrepültek, a hangulat megkopott. Jó lenne azt hinni, hogy a családok többségénél az advent első napjával induló és vízkeresztkor véget érő karácsonyi ünnepkör a várakozásról, az örömről, a reményről és az egymásra figyelésről szól. Mint ahogyan a néni kosarában a csokoládé, a szaloncukor és a narancs minden évben erről szól. Arról, hogy szükségünk van a gyermeki várakozásra. Azokra a szimbólumokra, amelyek a karácsonyfával együtt figyelmeztetnek arra, hogy állj meg ember! Ne fogyassz el mindent, amit elfogyaszthatsz! A Földet és egymást. Az erőtartalékainkat és egymás idegrendszerét. Ne legyen a vásárlói kártya a modern búcsúcédula. Mert azért bűnbocsánatot nem nyersz, csak bónusz pontokat, hogy még többet vásárolhassál. Megfizeted az adót ezért. Túlsúlyos gyermek, a munkahelyén agyonhajszolt családfő és anya. És a karácsonyi ünnepek alatt növekvő családi erőszak.
Mi lesz itt karácsonykor…? – hallom magamban ismét a kérdést.
Remélem, hogy béke, nyugalom és önmérséklet. Olyan gazdagság, amilyen a nénike kosarában és lelkében fészkel. Remény, hogy mind jobbak leszünk.
Hirt Károly