-
INTRO/VÉNA
Az improvizáció és a lírai festőiség találkozik Szabó Noémi festőművész INTRO/VÉNA című tárlatában, mely a festészet és a tánc egységét mutatja be. A kiállítást május 14-én, kedden 18.00 órakor nyitják meg a Kortárs Művészeti Fesztiválhoz kapcsolódva.
2024.05.13. -
Gálakoncert szerdán
Hagyományos gálakoncertjére készül a Zenei Nevelésért Alapítvány május 15-én, szerdán 18.00 órától a Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. A Mihályi Gyuláné Eszti néni emlékére létrehozott civil szervezet programján adják át a város egyik legrangosabb elismerését, a Zenei Nevelésért Díjat.
2024.05.13. -
Emlékhelyek napja Fehérváron
Lovagi táborral, középkori zenével és kézműves foglalkozásokkal is várták egyebek mellett a kilátógatókat az Emlékhelyek napján, Fehérváron.
2024.05.13. -
Szent Janka élete
Szent Janka életéről készült drámát mutattak be a Szent Imre Gimnázium és Általános Iskola fiataljai az intézményben. A darab írója és rendezője az iskola tehetséges fiatalja Borbély Bálint István volt.
2024.05.13.
A városok XVIII. századi fejlődését mutatták be a Városi Levéltár és Kutatóintézetben
A tudományos konferencia dr. Csurgai Horváth József, a házigazda intézmény, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatójának köszöntőjével kezdődött, majd az első előadást H. Németh István Phd., a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosa tartotta, „Önkormányzatiság versus állam vagy fejlődés versus elnyomás. A magyarországi szabad királyi városok keretei a 16-18. században.” címmel.
Mózessy Gergely a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár igazgatója a Székesfehérvári Egyházmegye 1777-es megalapításáról beszélt „A nyájak feloszlatásával arra törekszünk, hogy (...) saját pásztort bírjon.” címmel:
Az 1770-es években a Habsburg-kormányzat nagyszabású egyházigazgatási reformba kezdett Magyarországon. Mária Terézia egyrészt kezdeményezte görög katolikus egyházmegyék felállítását (Munkács-Ungvár; Nagyvárad, Kőrös); másrészt arányosította a római katolikus egyházmegyék kiterjedését. Összevonta a szerémi és diakóvári püspökségeket (1773); viszont feldarabolta a szinte irányíthatatlan méretű esztergomi (1776) és veszprémi (1777) püspökséget. Előbbi nyomán Besztercebánya, Rozsnyó és Szepes, utóbbi során
Székesfehérvár és Szombathely 1777-ben püspöki székhellyé lett.
A Székesfehérvári Püspökség császári alapítólevele 1777. február 17-én, a pápai bulla 1777. június 17-én kelt. Első főpásztora Séllyei Nagy Ignác lett. Az új egyházmegye székesegyházává a középkori eredetű Székesfehérvár–Belvárosi templomot alakították át, amelynek nagyszabású barokk renovációja nem sokkal korábban, 1774-ben fejeződött be. Az egyházmegye védőszentje a a Mennyekbe Felvett Szűzanya lett.
A tudományos konferencia Smohay András, művészettörténész a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatójának „A székesfehérvári barokk templomok mennyezetfreskóinak recepciótörténete - ki, mikor és mit gondolt róluk” című előadásával ért véget.