A történelmi múlt

Székesfehérvár, középkori nevén Alba #-br-# Regia az egyik legősibb magyar városunk. Évszázadokon át történelmünk #-br-# fényes eseményei játszódtak le e színhelyen. A város falai között #-br-# koronázták és temették királyainkat és hozzátartozóikat. Itt volt #-br-# helye a királyi trónnak, itt őrizték a királyi hatalom jelképeit, #-br-# s ide sereglettek messze földről a törvénykező napokra érkező népek.
#-br-# A székesfehérvári városközpontban sétáló mostanában méginkább érezheti #-br-# a belváros különleges atmoszféráját. A helyreállított műemlékek, #-br-# épületek, a városrész hangulatához illő közvilágítás, a térkővel #-br-# kirakott központi tér mind- mind a régi Székesfehérvár történelmi #-br-# hangulatát idézik.#-br-#

2002.11.07. 03:06 |
I. Fejedelmi szálláshely
Székesfehérvárt, mint fejedelmi szálláshelyet Géza nagyfejedelem (972 - 997) alakítatta ki a mocsarak által védett és biztonságosnak ítélt dombhátakon. Árkokkal és sánccal körülvett szálláshelyet, a későbbi nyughelyéül is szolgáló, bizánci stílusú, négykaréjos templomot építtetett, a magyar kőegyházak egyik legkorábbikát. Templomának alaprajzát a mai püspöki székesegyház előtti téren a kövezettől eltérő színű kockakövek jelzik.

II. Szent István király városa

Alba Civitas neveelőször 1009- ben tűnt fel a veszprémi püspökség oklevelében. Szent István királyunk ( 1001-1038 ) korában már népes és kiterjedt település volt, amelyet földből és palánkból épült erős falak vettek körül. A helység jelentős szerepe István király államszervező munkájában is tetten érhető. Õ építette fel a prépostságot és benne a bazilikát, létrehozta nevezetes káptalani iskoláját, ahol az európai követelményeknek megfelelő szinten tanították az elemi ismereteket, valamint a hét szabad mesterséget. István király bazilikája a kor Európájának egyik hatalmas építménye volt, valóságos technikai csoda. A bazilika öt évszázadon át a középkori magyar állam legjelentősebb helye volt. A székesegyházban állt a trónus, őrizték a koronát, a királyi hatalom jelvényeit, az ország kincstárát és levéltárát. Negyvenhat országgyűlés színhelye volt, s egy-egy törvénynapon több ezren zsúfolódtak a hatalmas boltívek alá.

III. A dicsőség századai, Alba Regia aranykora

A város fejlődését elősegítette, hogy keresztül haladtak rajta a Szentföldre vezető zarándokutak és fontos kereskedelmi útvonalak, valamint itt tartották a királyi heti piacokat. A XII. században a centrumhoz csatlakoztak a külvárosok is. A kor a nagy építkezések ideje volt Székesfehérvárott. A városba települő szerzetesek, valamint a polgárság is pompás templomokkal, rendházakkal, illetve lakóépületekkel gazdagították Alba Regiát. A XIII. században a Géza- kori Szent Péter templom mellett kezdték el építeni a Szent Péter katedrálist, a mai püspöki székesegyház elődjét, ahol IV. Bélát is megkoronázták. A XIV. században a város várfallal lett körbevonva.
A megváltozott társadalmi- államigazgatási rend némiképp csökkentette ugyan Alba Regia politikai jelentőségét, de a királyi koronázások és temetkezések az Árpád- ház kihalását követően ( 1301) is Alba Regiában maradtak. 1543- ban a stratégiailag fontos várost elfoglalta a török, s 145 évig uralma alatt tartotta. A török időkben Istolni Belgrád - Alba Regia török neve - pompás épületeit dzsámikká, mecsetekké alakították át, a királyi bazilika sírjait pedig gyakorlatilag teljesen kirabolták. Magát a templomot lőporraktárnak használták, ami egy villámcsapás következtében a földig leégett.
IV. A barokk évszázadok
A török félhold uralmát a város 1688- ban rázta le magáról. A helyreállítással, újjáépítéssel egyidőben régi kiváltságainak, jogainak visszaszerzéséért is harcot kellett indítania az osztrákokkal szemben. A tényleges hatalmat egészen 1703- ig császári biztos gyakorolta Székesfehérvárott, amikor is a település visszakapta régi rangját: ismét szabad királyi város lett. A török uralmat követően német és morva betelepülőkkel nőtt a lakosság. A gazdasági fellendülés azonban váratott magára, előbb a török háború, majd a Rákóczi- féle szabadságharc hátráltatta. A nagyobb építkezések csak 1720- tól indultak meg ismét. Előbb a ferencesek, majd a karmeliták emeltek templomot, Mária Terézia uralkodásának idején pedig egyre nagyobb számban épültek a városnak új hangulatot adó barokk, rokokó és copf stílusú polgárházak. A belváros mai arculatát meghatározó utcakép alig száz év alatt, 1740- 1840 között alakult ki. A kor városalapító munkájára 1780- ban a copf stílusú püspöki palota építésének megkezdése tette fel a koronát.
A XIX. században néhány klasszicista stílusú épülettel, köztük a Pollack Mihály tervezte megyeházával - az első magyar megyeházak egyikével - egészült ki a városkép. A terjeszkedő város lebontotta a várfalak zömét, lecsapolta a növekedést gátló mocsarakat és ezzel megnyitotta a terepet az építkezések előtt déli és északi irányba is. A lakosság 12 ezerre nőtt, iparosok és kereskedők érkeztek, s az 1800- as évek végén 64 szakma több mint 500 mestere dolgozott a városban. Ez a korszak már a kulturális fellendülés időszaka is: megnyílt az első magyar és német elemi iskola, megkezdődött az oktatás a jezsuiták gimnáziumában, a város karolta fel elsőként a magyar színjátszás ügyét is.
Az 1930- as években a ?szentistváni Magyarország? gondolatának hirdetésével Székesfehérvár ismét a figyelem középpontjába került. Ennek eredményeként számos új létesítménnyel gyarapodott: új utcák, utak épültek, megkezdték a középkori romkert kialakítását, és a kor neves szobrászainak alkotásait is többnyire ekkor helyezték el. Ekkor indult fejlődésnek a város ipara, s kezdte meg a termelést a több nagy ipari vállalat.
A II. világháborúban Székesfehérvár - kitűnő stratégiai helyzeténél fogva - a legtöbbet szenvedett magyar városok egyike volt. Épületeinek harmada lakhatatlanná vált, s 8- 10 ezer polgára esett, vagy tűnt el a harcok során.
A háborút követően gyors fejlődés kezdődött meg Székesfehérváron. Az újjáépítést követően a város lélekszáma százezerre ugrott, új iparágak települtek be, bekövetkezett a gazdasági fellendülés, amivel megteremtődött egy új jövő alapja.
V. Belvárosi séták
A történelmi belváros számos látnivalót rejt magában. Sétánkat érdemes a Városháza térről kezdeni, ahol a központban Székesfehérvár jelképe, az Országalma áll. Az innen nyíló régi utcák, kis sikátorok elvezetnek minket a magyar nemzeti múlt legszebb épületeihez és kiváló művészeink alkotásaihoz. A téren található a Mária Terézia korabeli Püspöki Palota, valamint a Városháza. Az óváros területén helyezkednek el a régi rendházak nagy templomai, valamint múzeumaink, a Városi Képtár, Deák Gyűjtemény, az Ybl Gyűjtemény, az István Király Múzeum, Várostörténeti Múzeum stb. A kis tereken neves szobraink láthatók, amelyek a város történelmét idézik, csak hogy néhányat említsünk: a 10- es huszárok szobra, Mátyás király emlékmű, Szent István lovasszobor, Varkocs szobor stb. A Városház melletti szűk utcácskákon felsétálva eljutunk a Szent István Király Székesegyházhoz, amely előtt Géza nagyfejedelmünk által építtetett templom falainak nyoma látható. A Székesegyház mellett a középkori Szent- Anna kápolna áll, előtte Kálmánycsehy Domonkos szobra. Az óváros kapujában terül el az István Király alapította Királyi Bazilika romjait őrző Középkori Romkert. A mellette fekvő várfalparkban a hős várvédő kapitány Watthay Ferenc ülő szobra, valamint a nemrégiben felavatott Szent László Király mellszobra díszeleg.Érdemes még az idelátogatónak ellátogatni a belvárostól mindössze 1- 1, 5 km- re található úgynevezett Palotavárosi Skanzenbe ( Rác utca ), amelynek kialakításáért 1990- ben Europa Nostra díjat kapott Székesfehérvár. Ugyanitt tekinthető meg a bizánci jellegű falfestményekkel ékesített Rác templom. A város túloldalán, az ún. Öreghegyen található a Bory- vár, a székesfehérvári Bory Jenő szobrászművész által megálmodott apró fantáziakastély. A várat és parkját körbejárva egyúttal megismerkedhetünk a neves művész életművével is.

Gazdaság

  1. Egyetemi fejlesztések

    Újabb fontos előrelépés történt az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar és a Howmet-Köfém Kft. közötti, többéves szakmai együttműködés terén. Kedden bejelentették, hogy a Howmet Alapítvány 7.353.400 forint támogatást biztosít az egyetem számára a 2023/2024-es tanévre. Elhangzott, hogy a Howmet az elmúlt 8 évben összesen 130 millió forinttal segítette az egyetem fejlesztéseit.

    2024.03.19.
  2. Állásbörze az Óbodain

    Második alkalommal szervezett állásbörzét az Óbudai Egyetem Nonprofit Kft. Székesfehérváron. Az intézmény duális vállalati partnerei közül tucatnyi cég mutatta be gyakorlati képzési kínálatát és álláslehetőségeit. Az egyetemi hallgatók mellett a városban és a térségben élő álláskeresőket is tárt kapukkal várta az Óbudai Egyetem Fehérvári Állásbörzéje.

    2024.03.12.
  3. Előkelő helyen vannak

    A Financial Times Európa leglátványosabban fejlődő vállalatainak TOP 1000-es listáján, a moduláris konténereit közel 30 országba exportáló székesfehérvári Continest Technologies Zrt. az abszolút élmezőnyben, a 18. helyen szerepel.

    2024.03.07.
  4. Adózás 2024

    A legfrissebb adózási változásokról volt szó azon a széleskörű szakmai fórumon, melyet székesfehérvári cégek, vállalkozások számára rendezett a Városházán a PwC Magyarország „Adózás 2024 – Az áfától az idegenrendészetig” címmel. Ez volt az első ilyen alkalom, melyet várhatóan több hasonló követ a jövőben.

    2024.03.07.