A Magyar Szent Család Székesfehérváron őrzött ereklyéi

Az országfelajánlás napján, augusztus 14-én, hétfőn tartják a Székesfehérvári Egyházmegye hagyományos fogadalmi ünnepét. Ezen a napon 17 órakor a Püspöki Palotából körmenetben viszik a Magyar Szent Család (Szent István király, Boldog Gizella és Szent Imre herceg) ereklyéit a Székesegyházba. Ereklye csak szentté vagy boldoggá avatott ember maradványa lehet. Székesfehérvár egyesítette a Magyar Szent Család tagjainak ereklyéit.
2017.08.10. 11:18 |

Szent István király koponyaereklyéje

Szent István királyt „eltemették a fehérvári bazilikában, amelyet ő maga építtetett Isten szentséges anyja, a mindenkoron Szűz Mária tiszteletére.” (Képes Krónika) Szentté avatása is Székesfehérváron történt, a korai középkorban bizonyosan városunkban őrizték az ereklyét. A tatárjárás idején, 1241-ben, biztonsági okokból Raguzába (ma Dubrovnik) menekítették.

1440-ből maradt fenn olyan hiteles okirat, amelyből a szakértők igazolni tudják: újra, itthon, Székesfehérváron van a fejereklye. Történt ugyanis, hogy I. Ulászló koronázásakor nem állt rendelkezésre a Szent Korona – Erzsébet királyné, I. Habsburg Albert özvegye, Luxemburgi Zsigmond lánya, udvarhölgyével ellopatta a Visegrádi fellegvárból és majd csak Hunyadi Mátyás tudja visszaszerezni 1463-ban – ezért kényszerűségből a Szent István király fejereklye-tartójáról leszedett koronával koronázták meg a Jagelló házbéli uralkodót.
A török hódoltság kora a templomok, ereklyék számára katasztrófát jelentettek. Szerencsénkre a raguzaiak kereskedtek a törökökkel – ezért viszonylagos nyugalmat is élveztek – és ereklyéket is felvásároltak, – sok híres európai ereklye került Raguza tulajdonába úgy, hogy megvásárolták a törököktől – köztük a Székesfehérvári Királyi Bazilika Szent István koponyaereklyéjét is, amelyet ezután a raguzai domonkos kolostorban őriztek.

A koponyaereklyét 1769-ben Mária Terézia szerzi vissza, de ekkor ereklyemegosztás (dismembratio) történt. Az ereklye alsó, kisebbik része Raguzában maradt, a nagyobbik, fejtető részt, a díszes ereklyetartóval együtt a királynő elhozatja onnét, – a Pozsonyi társaskáptalan őrzésére bízza – s majd 1778-ban, az egy esztendővel korábban általa alapított Székesfehérvári Püspökségnek ajándékozza.


Szent Imre herceg ujjcsont-ereklyéje

Anjou-házi uralkodóink reprezentációs célokra használták szent királyi elődeik ereklyéit, Nápolyban, Firenzében és Aachenben is alapítottak templomot magyar szentek ereklyéivel. Mivel a török hódoltság nyomán a hazai ereklyék zöme elpusztult, vagy kétség támadt hitelessége körül, e hiteles külföldi ereklyék súlya felértékelődött.

Szent Imre herceg 1031-ben történt halálának 900. évfordulójára készült Magyarország, amikor 1930-ban, Aachenből – a kölni érsek engedélyével – kapott hazánk két ujjcsont-darabot, amelyek egyikét a Budai Ciszterci Szent Imre templomban őrzik, a másikat pedig Székesfehérvár kapta meg.

Boldog Gizella királyné térdcsont-ereklyéje

Székesfehérváron 2011. szeptember 4-től kezdve tisztelhetjük együtt a magyar királyi szent család ereklyéit. Ekkor Spányi Antal székesfehérvári püspök kérésére, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által meghirdetetett Család Évében, Wilhelm Schraml passaui megyés püspök úr ajándékozta a Székesfehérvári Egyházmegyének. Gizella királyné megözvegyülése után még bőkezűbben gyakorolta a jótékonyságot, mint azelőtt. 1042-ben visszatért hazájába, Bajorországba, és a passaui Niederburgban apáca lett. 1045-ben apátnővé választották, a kolostorkápolnában temették el.

forrás: Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár
Külön köszönet Mózessy Gergelynek, a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár intézményvezetőjének

Kultúra

  1. A 80 esztendős Dienes Ottó új kötetét mutatják be a Vörösmarty teremben

    Január 17-én, szerdán 18 órakor Dr. Dienes Ottó „A krokodil torkában - brevárium az ezredfordulóról, esszék, versek, rajzok festmények és faszobrok” címet viselő, munkásságát összefoglaló új kötetét L. Simon László, József Attila-díjas költő, országgyűlési képviselő mutatja be a Vörösmarty teremben. A könyvet szerkesztette Revák István festőművész, a tipográfia Revák András munkája.

    2018.01.16.
  2. Folk est lesz a Tilinkó zenekarral A Szabadművelődés Házában

    Január 26-án, pénteken “Folk est” lesz A Szabadművelődés Házában. A 20 órakor kezdődő eseményen a Tilinkó zenekar muzsikál, a belépés díjtalan. A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt.

    2018.01.16.
  3. Lélekből szólt - Tolcsvay Béla dalai a Királykút Emlékházban

    Tolcsvay Béla, Kossuth-díjas énekmondó volt a megtelt Királykút Emlékház hétfő esti vendége, aki a Vörösmarty Társaság és A Szabadművelődés Háza közös rendezvényén “Lélekdal” című önálló estjét adta elő. Dr. Bakonyi István, irodalomtörténész, az est házigazdája külön köszöntötte a vendéget az 1968-as - Tolcsvay Trió nevű zenekarával aratott - Ki Mit Tud? - győzelmének 50. évfordulója alkalmából.

    2018.01.16.
  4. Tündérszó pályázat - március 15-ig várják a gyermekek meséit

    A Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár kilencedik alkalommal hirdeti meg meseíró pályázatát, a Tündérszót. A pályázatra a világ bármely országában élő 8 - 15 éves gyermekek magyar nyelven írott meséit várják e-mailben, vagy postai úton 2018. március 15-ig.

    2018.01.16.

Eseménynaptár

2018. Január
h
K
Sze
Cs
P
Szo
V
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Székesfehérvár Topotéka