-
Újra Kortárs Fesztivál
A Kortárs Művészeti Fesztivál szervezőit is megtréfálta a péntek délutáni időjárás, így a programsorozat megnyitóját a Csónakázó-tó partjáról a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ épületébe költöztették. A hirtelen jött jégeső közepette köszöntötte Lehrner Zsolt alpolgármester a résztvevőket.
2024.05.17. -
Rajzfilmek állami gondozottaknak
Állami gondoskodásban – otthonban és családban – élő gyermekek részére tart ingyenes filmvetítést a tapsi.hu – Lapu Bt. csapata május 25-én. A Szent István Művelődési Házban 11 órától Dargay Attila: Az erdő kapitánya, 15 órától Ternovszky Béla: Macskafogó meséjét láthatják a kicsik és nagyok.
2024.05.17. -
Parnasszus kortárs apostolai
Shakespeare kicsit másként. Az Igézőben Takács Tamás vendége volt Fazekas Sándor, aki újra fordította Shakespeare 154 szonettjét.
2024.05.17. -
40 év a népzenében
Ünnepelt a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium. Az iskola egykori és jelenlegi diákjai a Szent István Művelődési Házban köszöntötték az intézmény születésének 40. évfordulóját.
2024.05.17.
A könyvek jövőjéről volt szó a Mathias Corvinus Collegium előadásán
Karácsonyi pulóveres gimnazisták és az idősebb generáció tagjai is feszült figyelemmel itták Paul Moran szavait, aki egyenesen Virginiából érkezett hazánkba a Budapest Fellowship Program ösztöndíjasaként, hogy angol nyelven ismertesse a magyar és amerikai olvasási szokásokról szóló kutatásának eredményeit. A kutatómunka gyümölcsének bemutatása után Sullivan Ferenc, az Ifjúságkutató Intézet kutatója beszélgetett Morannel.
Vitathatatlan, hogy a digitalizáció hatása a könyviparra komoly változásokat hozott, ahogy a pandémiás időszak is nyomot hagyott az iparágon.
Ez a hatás ugyanakkor nem feltétlenül negatív. Paul Moran példának hozta fel a kulturális fogyasztás új trendjeit, így a streaming szolgáltatók történelmi tematikájú vagy irodalmi ihletésű sorozatait, melyek sokszor ösztönző hatással vannak a fiatalok könyvolvasási szokásaira.
A kutató rávilágított az amerikai és magyar olvasási szokások és kihívások közti különbségekre, kezdve a populáció elemzésével, kitérve a nemzeti irodalmak stílusbeli eltéréseire, a szerzők másfajta témamerítéseire és a történetek rétegeire, eljutva egészen az olvasást promotáló kampányokig.
Utóbbiról elmondta, míg a tengerentúlon az olvasást főleg celebritások igyekeznek népszerűsíteni és a kormányok különböző politikai kampányokkal támogatják, addig Magyarországon az olvasást a kultúra, a művészeti élet részének tekintjük, ezen keresztül kap támogatást és ezen át népszerűsítik.
A kutató felvázolta a pandémia bizonyos hatásait is. A járvány miatti bezártság okán új műfajok kerültek az olvasóközönség figyelmének középpontjába: az elszigeteltségből az elvágyódás témái felé nyúlunk, így a fantázia, a science fiction és disztópia emelkedtek a legnépszerűbb műfajok közé. A szerzők maguk is lekövetik ezeket a demográfiai változásokat és olvasói igényeket, így egyre több könyv születik a fizikailag lehetetlen dolgokról, de a töretlenül népszerű romantikus történetek is kiemelt helyet kapnak a polcokon. A kutató kihangsúlyozta: „ Nagyon fontos odafigyelnünk, mit olvasnak a fiatalok, hiszen a fiatalság befolyásolja a kultúrát. A szépirodalmi művek, a kötelező olvasmányok mellé fel kell számukra sorakoztatnunk minőségi kortárs irodalmat is, hiszen ami ma kortárs műnek számít, a jövőben már nem lesz az”.
Hogy az egyre gyorsabb tempójú tartalomfogyasztást generáló közösségi média oldalak – melyek ráadásul ingyenesen elérhetők bárki számára - nehezítik az olvasásban való elmélyülés képességét, az olvasásra való igény kialakulását, hogy a digitalizáció és a világesemények komoly lenyomatot hagynak a könyviparon, az mára talán már senkinek nem okoz meglepetést. A sorokban helyet foglaló fiatalok érdeklődő figyelme azonban az aggodalom helyett a reményre ad okot: Paul Moran és Sullivan Ferenc kutatók „Happy reading!” elköszönésére mind mosolyogva, bólogatva tapsolták meg az előadókat.