-
Nő, anya, társ
Új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának és Fejér Vármegyei Levéltárában a Szent István tér 2-3-as szám alatt. A megnyitó június 4-én kedden 17 órakor kezdődik, melyen köszöntőt mond gróf Károlyi György és dr. Szabó Csaba, az MNL főigazgatója, a tárlatot pedig dr. Laczlavik György főlevéltáros, a kiállítás kurátora mutatja be az érdeklődőknek.
2024.05.28. -
Gorsiumos tárlat
Zajlik az élet a Székesfehérvári István Király Általános Iskolában ezekben a hetekben is: a hétvégén rendezték a Királyi Vigasságokat, előtte egy nappal pedig a gorsiumos diákok alkotásaiból nyílt kiállítás.
2024.05.28. -
Hadimustra a múzeumban
Hadimustra - a magyar hadtörténet évszázadainak emlékei címmel kiállítás nyílt a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. A Hadtörténeti Múzeum új tárlata 18 teremben ezernél több műtárgy, látványos idővonal és sokrétű digitális tartalom segítségével enged bepillantást a magyar hadtörténelem elmúlt évszázadaiba.
2024.05.27. -
A kőszívű ember fiai
Budapesten a Nemzeti Színházban is bemutatták Jókai Mór- Kőszívű ember fiai című regényének színpadi adaptációját. A darab Szikora János rendezésében került színre.
2024.05.27.
A költő, a kultúrpolitikus, a főigazgató, aki a mindenséggel igyekszik mérni magát
Az est kezdetén mindjárt kiderült, hogy Kelemen Erzsébet nem lehetett jelen könyvei bemutatóján, mivel elkapta a Covid vírust. De ott volt a két kötet főszereplője, L. Simon László, no és a két mű sok, sok példányban, amit a végén, aki kért, azoknak L. Simon László szétosztotta azokat. Elfogyott a nagy halom könyv… Igaz, sokan voltak, az előre bekészített székeket még pótolni is kellett. Bobory Zoltán a köszöntője után felolvasta az író, szerkesztő, kultúrpolitikus, Nemzeti Múzeum főigazgató, L. Simon László 65 című versét. A szerzőtől hallhattuk a választ a műsorvezető kérdésére: jól érzi magát múzeumi főigazgatóként.
- Ha székely bácsi lennék, és azt kérnék, hogy fejtsem ki ezt kicsit bővebben, akkor nem azt mondanám, mint a viccben, hogy „nem jól”, hanem azt, hogy nagyon jól! Másfél évtizede felvetettem, hogy ha véget ér a politikai pályafutásom, akkor szívesen vezetnék egy nagy múzeumot. Kicsit korábban kaptam meg a lehetőséget, mint terveztem, ám egyáltalán nem sajnálom, hogy nem tudtam végig vinni képviselőként ezt a ciklust. A lényeg, hogy azt csinálhatom, amit szeretek - mondta.
Hallhattuk tőle, hogy „sűrű” élete volt, az egyetemtől kezdve napjainkig. Izgalmasak voltak a mindennapjai a politikában is: veszteségek, bukások és sikerek váltogatták egymást. Beszélt az irodalmi munkásságát érő kritikákról, bizony előfordult, hogy volt olyan kritikusa, aki bírálta őt a versében található obszcén szavak miatt. Kritikusát az sem hatotta meg, hogy az inkriminált rész a Toulouse-Lautrec-ről szóló életrajzi regényből vett idézet volt. A lírai én és a költő valós személyének az elválaszthatóságáról is érdekes információkat osztott meg a közönséggel. Hallhattunk sztorikat, emlékeket, életszeleteket, de az este összességében az irodalom, a versek szeretetéről szólt. A miért írok? kérdésre felolvasta az erről szóló esszéjét.
Míves szavakat hallhattunk, megannyi fontos idézettel.
Bobory Zoltán kérésére befejezésül két versét olvasta fel.