A hét esztendeje elhunyt dr. Glósz Ervin atyára emlékeztek Öreghegyen

Dr. Glósz Ervin atya halálának hetedik évfordulóján, vasárnap, a zsúfolásig megtelt öreghegyi Magyarok Nagyasszonya-templomban Kótai Róbert százados, a Ludovika Zászlóalj tábori lelkésze celebrált emlékmisét. Kótai Róbert, - aki az Öreghegyi plébánián, jórészt Ervin atya hatására kapta hivatását, - a misét követően az iraki üldözött keresztényekről tartott előadást.
2017.11.05. 21:13 |
A hét esztendeje elhunyt dr. Glósz Ervin atyára emlékeztek Öreghegyen

Szent Bernát azt mondja; annak igaz a szeretete, aki Istenért lett a szeretet szolgája. Ervin atya 47 esztendősen, 1976-ban került a Szőlőhegyi plébánia élére. Akkoriban az utcákban még alig-alig voltak házak, leginkább csak présházak és szőlők voltak. Az idő tájt még pályázni kellett a plébániákra, nos, Szőlőhegyre senki sem pályázott. Amikor Ervin atya ide került, még az előző plébános édesanyját is „megörökölte”, akivel szoba-konyhás vincellér vagy cselédházban kellett egy távolabbi utcában laknia. 47 évesen az ember általában ereje teljében van. Sok helyen volt ő előtte káplán, beosztott lelkész, helyettes, adminisztrátor, plébániai kormányzó. Ereje teljében, ide, Öreghegyre kapta meg plébánosi kinevezését. Ide, ahol nem volt templom és közösség is alig. Ervin atya, az idők jeleit és az akkori kor lehetőségeit figyelembe véve elkezdte a plébánia építését. (A plébánián azért vannak használhatatlan, kicsi helységek, mert csak így adták ki az építési engedélyt; sok ember ne lehessen egyszerre egy helyen). Így építette fel, apró kövekből, élő kövekből, ciszterci lelkiséggel ezt a plébániát. Hitből építkezve. És a plébánost nem csak vasárnap, papi ruhában látták az öreghegyiek. Látták klottnadrágban betont keverni, látták, ahogyan sárga színű segédmotoros kerékpárján suhant a rászoruló lelkeket gondozni.” - fogalmazott homíliájában Kótai Róbert, százados, tábori lelkész, aki személyes emlékeket, így a szerda esti ifjúsági gitáros szentmiséket és az azt követő fiatalok óráját is felelevenítette. Elmondta, hogy Ervin atya tudós ember volt, aki Pázmány Pétert és Prohászka Ottokárt olvasott-kutatott és ezt továbbadta az ifjúságnak.

Dr. Glósz Ervin atya, ciszter szerzetesi nevén Efrém, közkedvelt, mindenkitől szeretett lelkipásztor, aki igyekszik mindenkinek mindene lenni. Szeretik fiatalok, gyerekek, felnőttek, idősek egyaránt. Van energiája és ideje mindenkire, van szíve ahhoz, hogy meghallgassa azokat, akiknek nehéz a szívük vagy tanácstalanok. Tud együtt örülni az örvendezőkkel, és nyitott: befogadja mindazokat, akik Krisztust keresik. Kórust vezet, szervezi a plébánia életét. Ennyi energia pusztán önmagából aligha fakad egyetlen emberből. Ervin atyából sem. De fakad abból az életből, melyet el mer veszíteni valaki, melyet mer odaadni Krisztusnak. Ervin atyát ilyen papnak, szerzetesnek ismertem meg. Nem magával törődik, nem nézi erőtartalékait, de törődik a rábízottakkal a Jó Pásztor példáját követve. Igaz papja a híveknek, szerető barátja mindazoknak, akikkel személyes kapcsolatba kerül, igaz felebarátja: jóakaró embertársa mindenkinek. Élete, tanítása ezért hiteles. Egyszerű, csöndes, elismerést sem kereső, mégis: hitelesen Krisztusról szól élete minden mozzanata.” - írta Spányi Antal, megyés püspök, 2004-ben, az Ervin atya prédikációit tartalmazó, "A szeretet áttüzesíti a lelket..." című kötet fülszövegében.

Glósz Ervin atya 1929-ben született Budapesten. 1948-ban lépett be a Ciszterci Rendbe, két évet töltött rendi közösségben, Zircen. A szerzetesrendek állami feloszlatása után Székesfehérváron majd Szegeden folytatta tanulmányait, teológiai doktorátust szerzett. 1953-ban, Székesfehérváron szentelte pappá Shvoy Lajos, megyés püspök. 40 esztendőn keresztül látta el a Székesfehérvári Szent György Kórház kórházlelkészi szolgálatát, amelyet a Fejér Megyei Közgyűlés Pápay Ágoston-díjjal ismert el. 1976-tól 2007-ig, 31 éven keresztül volt Öreghegy plébánosa, s mint börtönlelkész is szolgált, a Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben. 1977-78-ban a hívekkel társadalmi munkában felépítették az új, emeletes plébániaépületet, felújították a templomot, új orgonát építettek. A rendszerváltást követően a második világháborúban megsemmisült Szent Donát kápolnát is újjáépítették, s felelevenítették az augusztus eleji Donát-búcsúk évszázados székesfehérvári hagyományát. 2000-es évek elején ismét bővítették az öreghegyi Magyarok Nagyasszonya templomot, valamint felújították a börgöndi Szent Antal kápolnát is. 1994-től 2007-ig Pákozd lelki gondozását is ellátta, az ottani plébániatemplomot és orgonáját 2006-ban újíttatta fel. 2009-ben, a városért végzett áldozatos, önzetlen munkáját elismerve Székesfehérvár díszpolgárává választotta a város közgyűlése. Ervin atya 2010. november 6-án hunyt el, a Szent Donát kápolnában nyugszik.