-
Újra Kortárs Fesztivál
A Kortárs Művészeti Fesztivál szervezőit is megtréfálta a péntek délutáni időjárás, így a programsorozat megnyitóját a Csónakázó-tó partjáról a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ épületébe költöztették. A hirtelen jött jégeső közepette köszöntötte Lehrner Zsolt alpolgármester a résztvevőket.
2024.05.17. -
Rajzfilmek állami gondozottaknak
Állami gondoskodásban – otthonban és családban – élő gyermekek részére tart ingyenes filmvetítést a tapsi.hu – Lapu Bt. csapata május 25-én. A Szent István Művelődési Házban 11 órától Dargay Attila: Az erdő kapitánya, 15 órától Ternovszky Béla: Macskafogó meséjét láthatják a kicsik és nagyok.
2024.05.17. -
Parnasszus kortárs apostolai
Shakespeare kicsit másként. Az Igézőben Takács Tamás vendége volt Fazekas Sándor, aki újra fordította Shakespeare 154 szonettjét.
2024.05.17. -
40 év a népzenében
Ünnepelt a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium. Az iskola egykori és jelenlegi diákjai a Szent István Művelődési Házban köszöntötték az intézmény születésének 40. évfordulóját.
2024.05.17.
A „barbár zseniről” – bemutatták Az Aba-Novák dosszié című kötetet
A Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban mutatták be a „barbár zseninek” titulált Aba-Novák Vilmos Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannójának történetét bemutató szöveggyűjteményt. Az áprilisban Az Aba-Novák dosszié címmel megjelent kötetről kerekasztal-beszélgetést rendeztek, az est moderátora Bakonyi István József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus volt.
Az Aba-Novák dosszié címmel megjelent kötetről kerekasztal-beszélgetés keretében szólt az író, L. Simon László országgyűlési képviselő, Péntek Imre József Attila-díjas költő és Gulyás Gábor esztéta.
„Aba-Novák Vilmos viszonylag fiatalon meghalt (1894-1941), így nem volt része mindabban, amiben a közel kétszer annyi ideig élt római iskolás alkotótársainak, így olyan kompromisszumokat sem kötött meg, mint amit sok kortársa kénytelen volt megkötni a szocializmus éveiben. Ezért esetében a viszonylag egységes életművet egy adott történelmi korszakhoz lehet kötni, pályája a harmincas évek elejétől külföldi sikerei és az ezt követő állami megbízások révén ívelt fel: a két világháború közötti, megcsonkított Magyarország egyik legtöbbet foglalkoztatott művészévé vált.” – írja L. Simon László Az Aba-Novák dosszié előszavában.
„Székesfehérvár és Aba-Novák kapcsolata nagyon viszontagságos, bár ez egy nagyon gyümölcsöző kapcsolat volt a két világháború között, amikor a felelős politikai vezetés úgy döntött, hogy a párizsi világkiállításon kitüntetést kapott pannóját Székesfehérváron állítsák ki. A pozitív kapcsolat a művész halával fejeződött be, a szocializmusban pedig egy, a személye körüli kálvária vette kezdetét, hiszen a városba került pannót végül nem mutatták be, a hozzá tervezett mai Csók István Képtárban eltakarva őrizték. Ez a rendszerváltás után változott meg először: ekkor indult el egy valós vita arról, hogy mi legyen a művész életművének a sorsa. Erről számtalan anyag maradt fent. Azt gondoltam, hogy ez a történet megérdemel egy átfogó gyűjteményes kötetet, amelyben feltárjuk a vita részleteit úgy, hogy bemutatjuk a kérdés kultúrpolitikai dimenzióit is.” – mondta el a szerkesztő, L. Simon László.
Az Aba-Novák Vilmos és Székesfehérvár kapcsolatát is feltáró gyűjtemény kapcsán Péntek Imre József Attila-díjas költő elmondta, hogy vegyes érzelmekkel vette kezébe a kötetet, hiszen ő maga különös várakozással élte meg a vita és a pannó felállítása körüli hónapokat. „Egy nemzeti ügynek éreztük Supka Magdolnával azt, hogy ez a monumentális mű a méltó helyére kerüljön. Ki gondolta volna azt, hogy ekkora erők vannak a múltban és a jelenben is, hogy ezt a mozzanatot megakadályozzák. Azt kell mondjam, hogy a művészeti-szakmai kérdésekből politikát csináltak, ami mára várostörténeti fejezet lett. (...) Ha Picasso azt mondja valamire, hogy jó, mi miért is mondjuk, hogy nem jó? Kétségtelenül nem a legjelentősebb műremek, de hogy ez egy fantasztikus, csodálatos ötletektől hemzsegő alkotás, az biztos. Egy biztos: a koncepciót mindössze pár óra alatt készítette el és ezt a legmagasabb színvonalon valósította meg.” – mondta el a költő, akinek gondolatai a kötetben is olvashatók.