-
Lányok Napja április 25-én
Különleges programösszeállítással várják a középiskolás fiatalokat a Lányok Napján, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán. Az április 25-én, csütörtökön 8.30 és 13.00 óra között zajló eseményre a belépés ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
2024.04.19. -
Biztos tudás és karrier
Duális információs napot és állásbörzét rendeztek csütörtökön az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán. Az intézmény duális vállalati partnerei közül számos cég mutatta be gyakorlati képzési kínálatát a leendő egyetemistáknak. A duális napon elhangzott, hogy az Óbudai Egyetem végzett hallgatók átlagos elhelyezkedési ideje kevesebb mint egy hónap.
2024.04.18. -
Duális információs nap
Duális információs napot és állásbörzét rendeztek az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karán. Az intézmény duális vállalati partnerei közül számos cég mutatta be gyakorlati képzési kínálatát a leendő egyetemistáknak.
2024.04.18. -
Munkába állt az új gázmotor
Új, hatékonyabb és környezetkímélőbb gázmotor-generátort állítottak szolgálatba a SZÉPHŐ Zrt. Bakony utcai telephelyén. A fejlesztés közel 430 millió forintból valósult meg.
2024.04.18.
330 éve kezdődött el Székesfehérvár barokk korszaka
Buda 1686-os visszavívását követően Székesfehérvárt is ostromzár alá fogták a szövetséges csapatok. Harci cselekmény kevés történt Fehérvár falai alatt, valójában több mint egy esztendőnyi bekerítés alatt kiéheztették a várvédőket, akik kilátástalan helyzetükben tárgyalásokat kezdtek a vár feladásáról. Végül, 1688. május 19-én a török helyőrség végleg elhagyta városunkat.
Székesfehérvár polgármestere Cser-Palkovics András az ünnepségen arról beszélt, hogy egy nagyon ellentmondásos esemény, amiről évről-évre megemlékezünk. Mint mondta nem a visszafoglalás tényéről van szó, hanem azokról a körülményekről, ahogy a visszafoglalás történt, illetve arról, hogy az ezt megelőző másfél évszázad mit is okozott a városban. „Akárhogy is nézzük, fontos kimondani, hogy a visszafoglalással elindulhatott Fehérvár csodálatos fejlődése már a barokk jegyében. Rengeteg csoda vesz körül minket Fehérvár Belvárosában, amit ehhez a korszakhoz köthetünk, de a barokk akkor is elérte volna a várost, ha nincs kitől visszafoglalni Fehérvárt.”
Mi történt volna, ha ha nem kell Fehérvárt visszafoglalni, mert soha senki nem foglalta volna el és hogyan alakulhatott volna a város története? - tette fel a kérdést beszédében. „Nem tehetünk úgy, mintha ez a másfél évszázad barátságban telt volna, hiszen a hódítók azok hódítók, az áldozatok, pedig áldozatok voltak. Mindig furcsa érzés, a megbocsátás fontos erénye mellett az, amikor szobrot állítunk olyannak, akinek nem sok mindent tudunk megköszönni. Elég csak arra gondolni, hogy mi volt Székesfehérvár szerepe a török előtt a nemzetünk és Európa története szempontjából és mi lett a szerepe a törökök után. Mit vesztett ez a város épített örökségében, gazdasági lehetőségeiben, népességében és értékeiben, illetve szerepében másfél évszázad alatt? Megbocsájtani fontos érték, de ez nem jelentheti azt, hogy elfeledkezünk arról, hogy mekkora áldozatokat hozott a város. A saját elődeinknek tartozunk azzal, hogy a történelmet ismerjük és tiszteljük. Ez a történet pedig akkor is üzent Európának és talán ma is üzen. Megvannak a saját értékeink és a saját hagyományaink, amiket minden időben feladatunk megvédeni. Pontosan azért, hogy békességgel emlékezhessünk elődeinkre és arra, hogy a visszafoglalás után képesek voltak elődeink újjáépíteni a várost és új pályára állítani, továbbá képesek voltak egy olyan csodát létrehozni, amit mi ma Székesfehérvárként ismerünk és szeretünk.”
A megemlékezés zárásaként az ünnepség résztvevői közösen rótták le tiszteletüket a város visszavételének évfordulójára emelt emléktáblánál a Nemzeti Emlékhely Várkörút felőli oldalánál.
Az 1688-as visszafoglalást követő napon, a város főterén Te Deumot celebráltak, hogy 144 évnyi fogság után végre felszabadult Székesfehérvár. Ennek emlékére közel két évtizeden keresztül, egészen a Rákóczi-szabadságharcig fennmaradt ez a szokás.
Az oszmánok itt tartózkodásuk alatt mecsetet, minareteket és fürdőket emeltek, azonban ezek mindegyikét elpusztították az 1688-as végleges visszavétel után a város középkori keresztény emlékeivel egyetemben. Napjainkban Güzeldzse Rüsztem pasa fürdőjének romjai, valamint a Szent Anna-kápolna falképei és a tetején levő iszlám félhold emlékeztetnek az egykori hódoltatókra.